Az Alapjogokért Központ felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada, 66 százaléka mondja azt, hogy csak két nem, férfi és női létezik, és mindösszesen 24 százalék gondolja úgy, hogy létezhetnek „további nemek” is. Ezek alapján látható, hogy
a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemek megkérdőjelezését,
azonban az is látható, hogy az elmúlt időszakban hazánkban is egyre erőteljesebben jelen lévő genderérzékenyítés hatásos tud lenni. Mindebből fakadóan felvethető a kérdés: „utolsó pillanatban” vannak-e a józan ész erői, amikor még széles társadalmi támogatottsággal felléphetnek a férfi- és női nem „hagyományos” értelmezése mellett?
Ami konzervatív szempontból biztató, hogy míg a magyarok közel negyede gondolja úgy, hogy vannak „társadalmi nemek”, a genderideológiából következő konkrét lépések bevezetését már sokkal kevesebben támogatják, különösen ha a gyermekekről van szó. A legnagyobb társadalmi egyetértés abban alakult ki Magyarországon, hogy
nem szabad megengedni azt, hogy szülői engedéllyel akár kiskorú gyermekeken is lehessen nemi átalakító műtéteket végezni.
Ezt a magyarok 86 százaléka elutasítja és mindössze a megkérdezettek hat százaléka mondja azt, hogy egyetért a gyerekeken végzett nemi átalakító műtétekkel – derül ki az Alapjogokért Központ kutatásából. Emellett
a megkérdezettek 65 százaléka utasítja el, hogy férfiak is részt vehessenek női sportversenyeken, és mindösszesen 20 százaléka ért egyet azzal, hogy sportolók születéskori nemüktől függetlenül is indulhassanak azokon.
„Gender-ügyben” az elmúlt időszakban komoly közéleti viták kereszttüzébe kerültek egyes klasszikus irodalmi művek is.
Az Alapjogokért Központ felmérése alapján bár a társadalomnak „csak” 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényében a „nemi szerepek” ábrázolása elavult lenne, több mint 70 százalék utasítja el azt, hogy az ilyen műveket levegyék a fiatalok olvasmánylistáiról.
