A mindennapos testnevelés a magyar oktatás sajátossága

A mindennapos testnevelés bevezetése a magyar oktatási rendszer sajátossága, a hazai testnevelés-oktatás élményközpontú, ezzel is magyarázható, hogy a felmérések szerint a gyerekek 95 százaléka szereti a testnevelést – fejtette ki lapunknak Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy a megújult Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget adnak új mozgásformák tanítására, emellett a kormány szándéka olyan európai színvonalú tornatermek létesítése, amelyek hosszú távon szolgálják az oktatási-nevelési feladatok ellátását.

testnevelés óra Fotó: Havran Zoltán

Egyedülálló gyakorlat

Maruzsa Zoltán szerint nagyon jól látszik, hogy a mai fiatal korosztály talán minden eddiginél több időt tölt az online térben, a számítógépek közelében, és magától keveset mozog. Ezért is tartotta fontosnak a kormány, hogy legalább az iskolai környezetben legyen biztosított a mindennapos testmozgás és testnevelés, és ez alatt az idő alatt sikerült velük megszerettetni, rávezetni őket az egészséges életmód szükségességére. 

Azt, hogy ennek milyen lesz a hosszú távú hatása, hogy harminc- vagy negyvenéves korukra mit őriznek meg a fiatalok, nyilván nehezen mérhető, de az iskolások egészségre vonatkozó statisztikái azt mutatják, hogy vannak pozitív hatásai a mindennapos testnevelés bevezetésének 

– mondta az államtitkár, hozzátéve: ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nem dőlhetünk hátra, mert a fiatalok testtömegének ismeretében van még mit előrelépnünk.

– A világ oktatási rendszereiben egyáltalán nem bevett szokás, hogy a mindennapos testmozgás, testnevelés ennyire hangsúlyos lenne, jellemzően heti két-három testnevelésóra van, Magyarországon ez emelkedett meg ötre, amit tükröznek a statisztikák is: lényegében az egyik legnagyobb óraszámú tantárggyá vált a testnevelés – magyarázza Maruzsa Zoltán. Mint mondta, a mindennapos testnevelés bevezetése ezért mindenképpen olyan lépés, amely legalábbis ritka, így a magyar oktatási rendszer sajátossága. – Ez nem egy öncélú intézkedés, Magyarország az elsők között reagált arra az életmódban, mozgáskultúrában bekövetkező negatív változásra, ami a fiatalok életében az elmúlt évtizedekben végbement – tette hozzá.

Bővülő sportlehetőségek

Egy 2016-os kutatás szerint a diákok 95 százaléka szereti a tornaórákat, ami azzal is magyarázható, hogy a megújult Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget adnak új mozgásformák tanítására, mint például birkózás, cselgáncs, karate, szivacskézilabda, korcsolya, jégkorong, floorball, tánc és mozgás, hagyományos magyar történelmi sportok (nemzeti lovaskultúra), mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok, továbbá szabadban végezhető sportágakat (kajak-kenu, vitorlázás) is megismerhetnek és gyakorolhatnak a diákok. 

A testnevelő tanárok pedig ingyenes továbbképzéseken bővíthetik tudásukat, és szakmai segítséget kaphatnak a www.tesim.hu oldalon.

– A választható sportágak bővítésére igyekeztünk külön figyelmet fordítani, így a mindennapos testnevelés 2012/2013-as bevezetését követően ez a 2020-as módosított Nemzeti alaptantervnek is része maradt. A sport, a mozgás megszerettetéséért további kedvező változások történtek, illetve az elmúlt években a küzdősportok bevezetésével tovább bővült a választható sportágak köre a testnevelés-kerettantervekben – nyilatkozta Maruzsa Zoltán.

Megteremteni a lehetőséget

A kormány szándéka olyan európai színvonalú tornatermek létesítése, amelyek hosszú távon szolgálják az oktatási-nevelési feladatok ellátását, ezért 2014-ben a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programmal egy átfogó és országos iskolafejlesztésbe kezdett. 

– A legtöbb szkeptikusa éppen az infrastruktúra kapcsán volt az intézkedésnek 2011–2012 környékén. Ennek javítása érdekében indultak a nagy kormányzati programok, például a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program vagy a Magyar falu program, ami az ötezer fő alatti településeken biztosít lehetőségeket és tao-fejlesztéseket – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: nagyon sok szervezet is bővítette a sportinfrastruktúrát. A statisztikákból kiderül, hogy 2013-hoz képest 2020 végéig 1161 tornaszobával és 598 tornateremmel van több a rendszerben, 2013-ban 2866 tornaszoba állt rendelkezésre, 2020-ban pedig már 4027. Ennek egy része sportcélú, a többi kifejezetten oktatási célú beruházásban jött létre. A  Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban 2021-ben további 32 helyszínen adtak át új tornatermet, jelenleg pedig 87 tornaterem tervezése és építése van folyamatban. A már meglévő tornatermek, tornaszobák fejlesztése, átépítése, átalakítása, korszerűsítése, illetve bővítése további 93 kistelepülésen a Magyar falu programban valósul meg.

Borítókép: Havran Zoltán