A magyarok többsége ellenzi Brüsszel újabb hatáskörcsorbító javaslatát

A választási részvételüket biztosra ígérő magyarok döntő többsége, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió beleszóljon a tagállami választásokhoz és népszavazásokhoz kapcsolódó politikai reklámok szabályozásába. 51 százalékuk pedig elutasítja azt, hogy az Európai Unió döntse el, mi a valódi hír és mi az álhír – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából.

Az országosan reprezentatív felmérés a magyarországi lakcímmel rendelkezők véleményét mérte fel az Európai Bizottság Transzparencia és demokrácia névre keresztelt javaslatcsomagáról. 

A tervezetből nyilvánvalóvá válik, hogy az uniós testület bele kíván szólni a tagállamok belső ügyeibe a demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez kapcsolódóan, mert célként fogalmazza meg azt, hogy az uniós intézmények brüsszeli pénzből beavatkozzanak tagállami referendumokba, azokhoz kapcsolódó kampányokba. 

Ráadásul a javaslat rögzíti azt is az európai pártok vonatkozásában ,hogy az uniós forrásokból történő kampánytevékenységüket finanszírozzák, mellyel a bizottság beavatkozna a tagállami politikai versenybe.

A február 7. és 9. között rögzített adatokból kiderült, hogy a választójogukkal élni szándékozó megkérdezettek abszolút többséget meghaladó arányban (59 százalék) utasították el azt, hogy az Európai Unió beleszóljon a tagállami választásokhoz és népszavazásokhoz kapcsolódó politikai reklámok szabályozásába. A megkérdezettek csupán 33 százaléka mondta azt, hogy egyetért egy ilyen uniós hatáskörbővítés lehetőségével.

Az Európai Bizottság a politikai hirdetéseket, azok tartalmát is ellenőrizné, a számára nem tetszőket pedig álhírnek minősítve akár törölhetné is. Azt, hogy az Európai Bizottság dönthesse el, hogy mi valódi hír és „fake news”, a válaszadók 51 százaléka utasította el. 

Tízből öt megkérdezett ugyanis felismerhette ennek a tervezett intézkedésnek a politikai következményeit: amennyiben elfogadnák, úgy a Brüsszelnek nem tetsző politikai reklámok, a fősodratú brüsszeli ideológiai elképzeléseket megkérdőjelező vélemények gyorsan a „fake news” kategóriában találnák magukat. A kutatásban részt vevő aktív válaszadók 34 százaléka azonban támogatna egy ilyen intézkedést.

A fentiek jól példázzák, hogy az Európai Bizottság egy tagállamok hatáskörét csorbítani szándékozó javaslattal rukkolt elő, mely a tagállami szuverenitást a föderalista brüsszeli intézményekkel szemben védő tagállamok ellen irányul, ezt azonban a magyarok abszolút többséget meghaladó arányban utasítják el.

Módszertan: az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2022. február 7–9. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra.

A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. 

Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.

Borítókép: Az Európai Unió zászlaja. (Fotó: Getty Images)