Ahogy arra számítani lehetett, az EU luxembourgi székhelyű bírósága szerda délelőtt ismertetett ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági rendelet ügyében, s egyúttal kimondta, hogy
az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő jogszabályt megfelelő jogi alapon fogadták el, az összefér a közösségi joggal, tiszteletben tartja különösen az unióra ruházott hatáskörök korlátait, s a jogbiztonság elvét.
A szó szerint eurómilliárdokat érő döntés iránt olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy az ítélethozatalt a bíróság – példátlan módon – online is közvetítette. A magyar és lengyel keresetek elutasítása nem meglepetés: tavaly decemberben a bíróság illetékes főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona is arra a következtetésre jutott, hogy a rendeletet helyben kell hagyni. A főtanácsnoki indítvány az esetek többségében irányadó a későbbi ítéletre nézve. Emlékezetes, az elmúlt hetekben Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is több írásban és nyilatkozatban utaltak rá, hogy elutasító döntésre számítanak.
– Olyan források megvonásával fenyegetik Magyarországot a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt, amelyeket jogellenes módon nem is adtak még ide – írta lapunkban megjelent cikkében Varga Judit.
Ryszard Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt EP-delegációjának vezetője pedig lapunknak adott interjújában mondta ki, hogy már rég nincsenek szakmai jellegű elvárásai az uniós bíróságtól, amely meglátása szerint – az uniós bizottsághoz és parlamenthez hasonlóan – az alapszerződések megkerülésén munkálkodik.
Mi jön most?
Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán már szerda délután terítékre kerül a történelmi ítélet. Ismert, hogy a baloldali többséggel működő testület mielőbbi pénzügyi szankciókat szorgalmaz a szerintük jogállamiság ellen vétő kormányokkal, lényegében Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Az EP vitáján az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn is részt vesz, tőle tudhatunk meg részleteket a mechanizmus aktiválásával, például annak időbeli ütemezésével kapcsolatban.
A korábbi hírek szerint maga Ursula von der Leyen képviselte volna a bizottságot a jogállamisági vitában, ám végül egyéb elfoglaltságra hivatkozva faképnél hagyta az EP- képviselőket.
A szabályok szerint egyébként a pénzelvonásról szóló döntésig hosszú hónapok telhetnek el. Az EB-nek frissítenie kell a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásait a bírósági ítéletben foglaltak alapján, majd ezeket részletesen be is kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok hivatalos értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz.
Borítókép:az EU Bíróságának épülete Luxembourgban (Forrás: ECJ)
