Brüsszelből és a tagállamokból is árgus szemekkel figyelnek szerdán Luxembourgra, ahol az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdet az eurómilliárdokat érő jogállamisági perben. Emlékezetes, a magyar és lengyel kormányok még tavaly márciusban fordultak az uniós bírói fórumhoz, mert szerintük a tavaly január elsejével hatályos jogállamisági rendelet összeegyeztethetetlen az uniós joggal, megkerüli az EU alapszerződéseit, és a jogbiztonság elve ellen is vét. Amennyiben zöld jelzést kap a jogszabály, az úgynevezett kondicionalitásrendelet révén az Európai Bizottságnak lehetősége nyílik rá, hogy egyes uniós források kifizetéseit jogállamsági kritériumokhoz kösse, így hosszas folyamat során, de szankcionálni tudjon „fekete bárány" tagállamokat.
Olyannyira fajsúlyos ügyről van szó, hogy az ítélethirdetést a bíróság példátlan módon, online is közvetíti.
Nincsenek illúziók
A mai döntés előzménye, hogy tavaly decemberben az illetékes főtanácsnok, Campos Sánchez-Bordona a magyar és lengyel kereset elutasítását kérte a bíráktól, arra hivatkozva, hogy a jogállamisági rendeletet megfelelő jogalapon fogadták el, az összefér az EUSZ 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. A főtanácsnok véleménye általában irányadó a későbbi ítéletre nézve. Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetben megjelent friss véleménycikkében is azt írta, hogy a kormánynak nincsenek illúziói az ítélettel kapcsolatban. – Minden bizonnyal keresetünk elutasítása után a balliberális európai elit örömkönnyek közepette követeli majd a hazánkat büntető jogállamisági mechanizmust. Pont úgy, ahogyan arra abszurd módon már akkor több uniós tisztségviselő is utalt, amikor még sejteni se lehetett, milyen eredmény születik – vetítette előre a miniszter, aki szerint az Európai Unió Bírósága – mint az utolsó független uniós szervek egyike – „elesni látszik". Orbán Viktor a Szamizdat 16. című, a miniszterelnöki honlapon megjelent írásában hasonló véleményt fogalmazott meg: szerinte a mai ítéletből megtudhatjuk, hogy az uniós bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. A kormányfő szerint a tagállamok számára a hátrányt e küzdelemben az jelenti, hogy az uniós jog nem ad a kezükbe olyan eszközt, ami a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítésével szemben használható lenne.
Háborog az EP
Lapunk hasábjain arról is többször beszámoltunk, hogy noha nagyon is komplex jogvitáról van szó, az Európai Parlament (EP) nyomására a luxembourgi bíróság gyorsítva tárgyalta a magyar–lengyel keresetet. A baloldali többséggel működő EP olyannyira siettetné az uniós pénzek megvonását, hogy pert is kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal szemben – a képviselők többsége szerint a brüsszeli testületnek nem kellene megvárnia a bíróság ítéletét a jogállamisági rendelet alkalmazásával. Utóbbiról egyébként a tagországok állam- és kormányfői állapodtak meg még 2020 decemberében. Árulkodó az is, hogy
az uniós parlament már ma délután, mindössze órákkal az ítélethirdetés után tárgyalni fogja a bíróság döntését.
Ursula von der Leyen elnök az előzetes hírekkel ellentétben mégsem vesz majd részt a vitán, ami újabb kritikát váltott ki az EP baloldaláról. A Népszavának nyilatkozva tegnap baloldali képviselők azt is kilátásba helyezték, hogy az EP a bizottság büdzséjének megvétózásával kezdi zsarolni Von der Leyenéket, ha nem lépnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság EP-delegációjának vezetője a minap lapunknak nyilatkozva egyszerűen nevetségesnek nevezte, hogy az EP ennyire gyorsan terítékre veheti a kérdést.
Beavatkozás a belpolitikába?
Ami az Európai Bizottságot illeti, egybehangzó forrásaink szerint a testületet megosztja, hogy milyen ütemben aktiválja a jogállamisági fegyvert. Ennek oka épp a közelgő magyarországi voksolásban keresendő, ugyanis könnyen a választási folyamatba való beavatkozásnak minősülhet, amennyiben precedens nélküli módon lépnek fel Budapesttel szemben.
Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa egy lapinterjúban nemrég azt mondta, hogy a voksolás előtt bizonyosan nem lehet szankcionálni Magyarországot.
Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban feltette a magától értetődő kérdést, miszerint pontosan mi köze a hazai választásnak a jogállamisági eljáráshoz?
Maga a folyamat egyébként is hosszú hónapokat vehet igénybe. A bíróság mai döntését követően az EB-nek frissítenie kell a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásait, majd ezeket részletesen be is kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok hivatalos értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz. Esetleges pénzmegvonásról a szabályok szerint csak mindezek után lehetne dönteni.
