A gyermekvédelmi törvény miatt támadják Magyarországot a jogállamisági perben

A kormánynak nincsenek illúziói az EU Bíróságának mai, a jogállamisági rendeletről szóló ítéletével kapcsolatban. Az Európai Parlament baloldala közben olyannyira biztosra megy, hogy már ma délután tárgyalják a „fekete bárány" tagállamokat büntetendő mechanizmust. Ursula von der Leyen bizottsági elnök végül úgy döntött, hogy nem vesz részt a vitablokkban, az illetékes uniós biztost küldi maga helyett.

Forrás: Getty Images

Megállapodás a jogállamisági kérdésben 2020 decemberében az EU-csúcson Fotó: DARIO PIGNATELLI / EU Tanács

 

Háborog az EP 

Lapunk hasábjain arról is többször beszámoltunk, hogy noha nagyon is komplex jogvitáról van szó, az Európai Parlament (EP) nyomására a luxembourgi bíróság gyorsítva tárgyalta a magyar–lengyel keresetet. A baloldali többséggel működő EP olyannyira siettetné az uniós pénzek megvonását, hogy pert is kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal szemben – a képviselők többsége szerint a brüsszeli testületnek nem kellene megvárnia a bíróság ítéletét a jogállamisági rendelet alkalmazásával. Utóbbiról egyébként a tagországok állam- és kormányfői állapodtak meg még 2020 decemberében. Árulkodó az is, hogy 

az uniós parlament már ma délután, mindössze órákkal az ítélethirdetés után tárgyalni fogja a bíróság döntését.

 Ursula von der Leyen elnök az előzetes hírekkel ellentétben mégsem vesz majd részt a vitán, ami újabb kritikát váltott ki az EP baloldaláról. A Népszavának nyilatkozva tegnap baloldali képviselők azt is kilátásba helyezték, hogy az EP a bizottság büdzséjének megvétózásával kezdi zsarolni Von der Leyenéket, ha nem lépnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság EP-delegációjának vezetője a minap lapunknak nyilatkozva egyszerűen nevetségesnek nevezte, hogy az EP ennyire gyorsan terítékre veheti a kérdést. 

Beavatkozás a belpolitikába?

Ami az Európai Bizottságot illeti, egybehangzó forrásaink szerint a testületet megosztja, hogy milyen ütemben aktiválja a jogállamisági fegyvert. Ennek oka épp a közelgő magyarországi voksolásban keresendő, ugyanis könnyen a választási folyamatba való beavatkozásnak minősülhet, amennyiben precedens nélküli módon lépnek fel Budapesttel szemben.

Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa egy lapinterjúban nemrég azt mondta, hogy a voksolás előtt bizonyosan nem lehet szankcionálni Magyarországot. 

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban feltette a magától értetődő kérdést, miszerint pontosan mi köze a hazai választásnak a jogállamisági eljáráshoz? 

Maga a folyamat egyébként is hosszú hónapokat vehet igénybe. A bíróság mai döntését követően az EB-nek frissítenie kell a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásait, majd ezeket részletesen be is kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok hivatalos értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz. Esetleges pénzmegvonásról a szabályok szerint csak mindezek után lehetne dönteni. 

Borítókép: Az EU Bíróságának épülete Luxembourgban (Forrás: EUB)