A rendelet csak a jogállamiság elveinek egy tagállam általi olyan megsértésére vonatkozik, amely közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll
– áll a nyilvánosságra hozott indoklásban. Luxembourgban előzetesen kimondták azt is, hogy noha az uniós értéknek a fogalma tág, az uniós jogalkotó jogosult annak pontosítására egy olyan sajátos jogterület vonatkozásában, mint a költségvetés végrehajtása. A főtanácsnok szerint a kondicionalitás-rendelet emellett eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek.
Gyorsított eljárás, 2022 elején jöhet az ítélet
A balliberális többségű Európai Parlament (EP) nyomására az uniós bírói fórum gyorsítottan tárgyalja a magyar és lengyel keresetet,
Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok véleményének mai ismertetését követően a jogállamisági perben már jövő év elején ítélet várható.
A főtanácsnok véleménye az esetek döntő többségében irányadó az ítéletre nézve.
Emlékezetes, a jogállamisági per tárgyalása októberben zajlott Luxembourgban, ahol balliberális vezetésű országok – a Benelux államok, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország – az uniós intézmények oldalán, Budapest és Varsó ellen érveltek. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor úgy kommentálta az ügyet: „Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani”.
A vitatott rendelet január 1-jén azt követően lépett hatályba, hogy a tagországok állam- és kormányfői múlt decemberi csúcstalálkozójukon lehetőséget teremtettek rá, hogy a rendelet megtámadható legyen az uniós bíróságon, s azt is kikötötték, hogy az Európai Bizottság az ítéletig nem kezdeményezhet intézkedéseket a jogszabály alapján.
Az Európai Parlament azóta viszont több kísérletet is tett az országvezetők akaratának felülírására.
Az EP október végén odáig ment, hogy mulasztási eljárást kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette testülettel szemben. A bizottsági elnöknő korábban – a decemberi országvezetői megállapodással összhangban – kikötötte: addig nem kezdeményeznek eljárásokat a jogszabály alapján, amíg az EU bírói fórumának szakvéleménye nem ismert.
A Fidesz EP delegációja tiltakozik
A főtanácsnok indítványára reagálva közleményt adott ki a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Mint írták, továbbra is „mindent megteszünk a 'jogállamiságinak' maszkírozott zsarolás ellen”, s az úgynevezett költségvetési kondicionalitási rendelet nyilvánvaló célja, hogy lehetőséget teremtsen az Európai Bizottság számára, hogy megvonja a költségvetési forrásokat azon tagállamoktól, amelyek nem felelnek meg az elfogult ideológiai elvárásaiknak. Hozzátették: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel a hatalmával visszaélve a tagállamoknak járó költségvetési források megvonásával politikai, ideológiai alapon zsarolja a tagállamokat. "Sajnálatos hogy a főtanácsnok indítványában figyelmen kívül hagyja, hogy a Magyarország és Lengyelország által megtámadott kondicionalitási rendeletnek téves a jogalapja, hogy súlyos jogi hibákat tartalmaz, és hogy megkerüli az alapító uniós szerződések céljait”. A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint „A magyar embereknek járó forrásokat meg fogjuk védeni, minden eszközzel ki fogunk állni azért, hogy az uniós nyomásgyakorlás ne veszélyeztesse ezeket a forrásokat".
