Az európai baloldalon egy emberként üdvözölték az EU Bíróságának szerda délelőtti ítéletét, amelyben a luxembourgi székhelyű testület kimondta a jogállamisági rendelet jogszerűségét, s egyúttal elutasította a magyar és lengyel keresetet az ügyben. A taláros testület szerint az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő jogszabályt megfelelő jogi alapon fogadták el, az összefér a közösségi joggal, tiszteletben tartja különösen az unióra ruházott hatáskörök korlátait, s a jogbiztonság elvét. Ezt a véleményt fogalmazta meg az Európai Parlament (EP) szerda késő délután kezdődő vitáján Johannes Hahn költségvetési biztos, aki az Európai Bizottságot képviselte a plenárison.
– Megalapozott és igazságos jogállamisági eljárásokra törekszünk
– fogalmazott Hahn az EP-ben, kijelentve, hogy a brüsszeli testület a következő hetekben összefésüli az ítélettel a saját iránymutatásait, amelyek alapján a jogszabály mielőbb alkalmazásra kerülhet. Az osztrák biztos elmondása szerint a bizottsági kollégák nem vesztegetik az időt, már a vitablokk idején elemezték az EU Bíróságának jogi érvelését. Hahn utóbbi üzenettel egyértelműen az EP baloldalát szolgálta ki: az Európai Néppárttól kezdve a szélsőbaloldali politikai csoportig azt kérték a bizottságtól, hogy mielőbb lépjen fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
A balliberális európai parlamenti képviselők a „győzelem napja”; „ünnepnap” szavakkal is illették a bírósági ítélet kihirdetésének időpontját.
A felszólalók között volt Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője is, aki beszédében hazugnak nevezte a magyar kormányt, s kifejezetten Varga Judit igazságügyi miniszter érvelését az ítéletről. Cseh szerint az Európai Bizottság „egy percet sem várhat” a jogállamisági eljárás megindításával.
Hidvéghi Balázs: Sajnálatosak az uniós bíróság föderalista törekvései
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője védte meg a hazai álláspontot az ülésen. Mint arra felszólalásában felhívta a figyelmet, igenis a magyar gyermekvédelmi törvény indokolta a Brüsszel és Budapest közötti jogvitát. – Az európai baloldal előbb a migrációt akarta ránk erőltetni, most pedig az LMBTQ-propagandát vinné be az óvodáinkba és iskoláinkba – mondta, sajnálatosnak nevezve, hogy az EU Bírósága is részt vesz a föderalista, centralizációs törekvésekben. Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek lengyel képviselője azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy az jó és rossz tagállamokra osztja fel az EU-t. A politikus meglátása szerint ugyanis Csehországgal vagy akár Németországgal szemben is lehetne hasonló okokra hivatkozva jogállamisági kritikát megfogalmazni. Jaki kimondta:
az EB egyenesen semmibe veszi a tagállamok közötti egyenlőség elvét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyéb elfoglaltságai miatt nem vett részt az EP jogállamisági vitáján, amit megannyi képviselő szóvá is tett. Szerda délutáni sajtóközleményében mindenesetre üdvözölte az uniós bíróság ítéletét, s kijelentette, hogy annak elemzését mielőbb megkezdik Brüsszelben. A francia EU-elnökség részéről Clément Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára szólalt fel Strasbourgban. Elmondta: márciusban az Általános Ügyek Tanácsa formáció keretében átfogó jogállamisági vitát tartanak az illetékes miniszterek.
Borítókép: Cseh Katalin a jogállamiságról szólal fel az uniós parlamentben (Forrás: EP)
