– Soha nem hirdetett még nyilvánosan ítéletet az Európai Unió Bírósága, ami a felfokozott politika érdeklődést is mutatja – mondta el Kovács István az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján szerdán. A stratégiai igazgató kifejtette,
erősen átpolitizált döntés született az Európai Parlament balliberális többségének nyomására Magyarország és Lengyelország ellen.
Kovács István elmondta, nem véletlen, hogy most született ítélet, hiszen a hétvégén elkezdődött a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokat megelőző kampány, így ezzel a lépéssel az Európai Unió Bírósága is beszállt a kampányba.
– A bíróság az Európai Bizottság hazánk elleni, évek óta tartó hadjáratához kívánja megteremteni a jogalapot – mutatott rá a stratégiai igazgató, aki szerint az unió ezzel tagállami hatáskörbe avatkozik.
Az Európai Unión belül egyáltalán nincs konszenzus a jogállamiság kérdésében, hiszen ez olyan tág kategória, amellyel bár a tagállamok papíron egyetértenek, az illegális migrációhoz való viszonyulásuk például ennek ellenkezőjéről tanúskodik. Sokan ugyanis valamifajta alapjogként tekintenek az illegális migrációra, míg Magyarország szerint a migráció hazánk szuverenitását sérti.
– Egy olyan eljárást legalizál a mostani ítélet, amely mindenfajta jogalapot nélkülöz, azonban jogorvoslat nincsen ellene – tette hozzá Kovács István, aki hangsúlyozta:
ne legyenek kétségeink, az Európai Unió ezt a „csőre töltött fegyvert” meg fogja próbálni minél hamarabb alkalmazni hazánkkal és Lengyelországgal szemben.
Kovács István elmondta, ebben a harcban Magyarország nem feltett kézzel áll és nem kell behódolnunk a brüsszeli eurokraták akarata előtt, hiszen bármely tagállam, amellyel szemben politikai boszorkányüldözés zajlik, meg tudja akadályozni a döntéshozatalt az Európai Unió számos fórumán, amely konszenzushoz van kötve.
A most született döntés tehát nagy lépés a föderalizmus irányába, valamint annak érdekében, hogy az Európai Bizottság illegális tevékenységét legalizálják, de a harc folytatódik, amelyben a következő ütközetet az országgyűlési választások fogják jelenteni – magyarázta a stratégiai igazgató.
– Az utóbbi években az Európai Parlamentről, az Európai Bizottságról és az Európai Bíróságról is kiderült, hogy a tagjai egyre inkább a nyílt társadalom érdekeit testesítik meg Brüsszelben és a nyílt társadalom hálózatához tartoznak – erről már Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője beszélt. Hozzátette: mindez a bíróság mostani döntésében is manifesztálódott.
Mint mondta, a hasonló döntések a közbizalom csökkenéséhez vezetnek, hiszen ma az Európai Unió polgárai és tagállamai nem várhatják el az Európai Unió Bíróságától, hogy kizárólag jogi alapon hozzon döntést, amely hosszú távon az integráció folyamataira káros.
Az ügy belpolitikai vonatkozásáról Kovács Attila megjegyezte, a hazai ellenzéki, baloldali politikusok győzelmi jelentéseit olvashatjuk a különböző médiafelületeken az ítélet kapcsán, amely jól mutatja, hogy a magyar baloldal szeretné a magyarok kezéből kivenni az életüket érintő legfontosabb döntéseket, és az európai baloldallal összefogva szeretnék, hogy a nemzet érdekeiért kiálló kormány az április 3-i választásokon vereséget szenvedjen.
– Ez nem meglepő, hiszen Brüsszelben azt szeretnék, hogy a 2010-es évek előtti szervilis uniós politikája térjen vissza, amikor a baloldali kormányok a Brüsszelből jövő diktátumokat gyakorlatilag gondolkodás nélkül kiszolgálták – fogalmazott Kovács Attila.
| Mint azt lapunk is megírta, a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt fenyegetnek forráselvétellel Brüsszelből. Az EU Bírósága ma zöld jelzést adott a jogállamisági rendeletnek, ami alapján a jövőben jogállamisági kritériumok alapján szankcionálhatnak egyes tagállamokat. – Az Európai Unió Bírósága politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt – jelentette ki Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint az uniós bíróság politikai szereplővé lépett elő. A miniszter elmondta, hogy Brüsszelből levelet is kaptunk, amelyben felszólították a kormányt, hogy változtassák meg a törvényt. |
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
