Csak a pénz miatt fogott össze a szivárványkoalíció

Az, hogy a baloldal a választásra egy közös listával indult, csupán a profitmaximalizációra irányuló trükközés volt – jelentette ki lapunknak Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldali összefogás képviselőcsoportokba rendeződése nem szól másról, csupán nyerészkedésről, amelyhez a baloldal számára a saját választóinak átverése sem volt túl nagy ár.

Fotó: Teknos

A párt- és frakciótámogatási szabályok kijátszása a baloldal számára éves szinten milliárdokban mérhető pénzügyi forrásokat nyit meg. Ezzel a mesterségesen széttördelt felállással egy ciklus alatt közel hárommilliárddal több pénzt kapnak a képviselőcsoportok külön, mintha egy frakcióban ülnének

– mondta lapunknak Talabér Krisztián.

A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta: e „dörzsölt eljárással” a pártoknak járó támogatások többlete közel 1,5 milliárd forint, illetve pártalapítványoknak járó támogatások is forintmilliárdokban mérhető pluszbevételt jelentenek számukra.

Ezek alapján teljesen egyértelmű, hogy a narratívájuk, miszerint a baloldali pártokat pénzügyileg kivéreztetik, hazug és álságos

– fogalmazott az elemző.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: Kocsis Máté a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy „csereberék és trükközések” után hat baloldali frakció alakult az új Országgyűlésben. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: „mindössze 34 százalékos eredményt értek el a közös listával, jóval kevesebb képviselőjük van, mint az előző ciklusban, mégis több frakciójuk lesz, emiatt pedig hárommilliárd forinttal többet kaphatnak”. – Ezért trükköztek ezek ennyit – summázott Kocsis Máté.

Ismert: különböző háttéralkuknak, titkos egyezményeknek köszönhetően a DK-nak tizenöt, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek tíz, a Párbeszédnek hat, az LMP-nek pedig öt képviselője lett az új Országgyűlésben, noha egy listán indultak. Az LMP-nek például Gyurcsányék adták oda Dobrev Klára mandátumát, hogy a zöldpárt önálló frakciót alakíthasson.

Egy parlamentbe jutó párt számos különböző jogcímen juthat pénzügyi forráshoz, amelyet a központi költségvetésből fedeznek. A frakciót alakító pártok a hatályos jogszabály szerint alanyi jogon jogosultak egy működési alapdíjhoz, amely összeg mindenkinél ugyanannyi, függetlenül a képviselőcsoport méretétől

– magyarázta a baloldal trükközésének hátterét Talabér Krisztián.

Mint mondta, ezen túl, minden egyes képviselő után további források nyílnak meg, amit szintén a frakció működtetésére fordíthatnak. Külön keretből gazdálkodhatnak különböző irodai felszerelésekre, és az ezek működtetésének költségére is fedezetet kapnak. Minden egyes képviselő közel hárommillió forintot költhet arra, hogy szakértőket és asszisztenseket vegyen fel maga mellé. Az elemző hangsúlyozta: a pártok nemcsak a képviselőcsoportok száma és nagysága szerint, de még az országgyűlési választáson elért eredményeinek tükrében is jogosultak támogatásra. Azon pártok között, amelyek bekerülnek az Ország­gyűlésbe, a teljes párttámogatási keret 25 százalékát egyenlő mértékben osztják ki.

Ennek köszönhetően ebből a keretből ugyanannyi forrásra jogosult egy ötszázalékos és egy ötvenszázalékos párt is, amely gyakorlat újraszabályozását a jövőben érdemes lenne megfontolni. A források egy jelentős része ugyanis kötött, azaz nem függ a képviselők számától

– mondta Talabér Krisztián. Mint fogalmazott: mindezek függvényében az, hogy a baloldal a választásra egy közös listával indult – azzal az üzenettel, hogy ők mostantól egységként politizálnak – csupán a profitmaximalizációra irányuló trükközés volt.

– Kijelenthető, hogy a baloldali összefogás képviselőcsoportokba rendeződése nem szól másról, csupán pénznyerészkedésről, amelyhez a baloldal számára a saját választóinak átverése sem volt túl nagy ár – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.

Borítókép: a baloldali pártok vezetői és képviselői a Parlament előtt (Fotó: Teknős Miklós)