Így alakította át vásárlási szokásainkat a háborús infláció

A vásárlók közérzete még súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika kimutat.

Átlag feletti mértékben emelkedtek az utóbbi időszakban az élelmiszerárak, a vásárlók közérzete azonban még súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika kimutat. A VG körképéből – amely a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan és a Penny válaszain alapul – kiderült, hogy elindult a lefelé vásárlások értéke, azaz a drágább brandtermékek helyett sok esetben már az olcsóbb, saját márkás cikkek kerülnek a kosarakba.

A jó ár-érték arány fontosabb, mint eddig bármikor, ugyanakkor a magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre.

A VG beszámolója szerint sok család arra panaszkodik, az alapvető élelmiszerek napi beszerzése a korábbi három-négyezer forint helyett ma már legalább öt-hatezret visz el, a jellemzően 18-20 ezer forintos nagybevásárlásoknál pedig a végösszeg esetenként 30 ezer fölé kúszott.

A vevői tapasztalatok és a hivatalos statisztika között hatalmas szakadék tátong: míg a közérzet olykor 30-40 százalékos vagy még magasabb áremelkedéseket érzékel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a májusi 10,7 százalékos infláción belül az élelmiszerárak átlagosan „csak” 18,6 százalékkal ugrottak meg. 

Az egy évvel korábbi árakhoz képest

• a margarin 41,4,
• a kenyér 37,5,
• a sajt 35,4,
• a baromfihús 34,3,
• a száraztészta 33,3,
• a tejtermékek 30,3,
• a tojás 29,9,
• a péksütemények pedig 27,3

százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, azaz tavaly májusban. Néhány meghatározó kategória azért – szükségszerűen – a statisztikai átlag alatt drágult, így például az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal, az alkoholmentes üdítőitalok 10 százalékkal, a csokoládé, a kakaó és a cukor pedig 3,9 százalékkal. 

Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője arról számolt be a VG-nek, hogy

az eladások a mennyiség szempontjából egyelőre nem mutatnak változást, de a trendek alapján azt látják, hogy elindult az úgynevezett lefelé vásárlás, azaz például a drágább brandtermékek helyett sok esetben az olcsóbb, de ugyanolyan jó minőségű saját márkát választják a vásárlók. Ezt támasztja alá, hogy a saját márkás termékek aránya forgalmi szempontból 25 százalék körül mozgott éveken keresztül, ám idén ez az arány már meghaladta a 30 százalékot.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyasztói preferenciák alakulását a Lidl, és ennek megfelelően alakítja ki a kínálatát – erről Tőzsér Judit, a társaság vállalati kommunikációs cégvezetője számolt be a VG-nek.

A vásárlási szokásokat vizsgálva azt látjuk, hogy az emberek tudatosabban vásárolnak, és jobban megválogatják, mire adnak ki pénzt. Saját márkás termékeink rendkívül keresettek vásárlóink körében, mivel amellett, hogy olcsóbbak, kiváló minőséget nyújtanak

– tette hozzá a szakember.

A Tescónál arra hívták fel a VG figyelmét, hogy folyamatosan érezhető a forgalomeltolódás a kedvezőbb árú, akár saját márkás élelmiszerek felé, különösen az árérzékenyebb vásárlóknál. 

A magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre, ám általánosan megfigyelhető, hogy a vásárlók igyekeznek egyre tudatosabban beosztani a rendelkezésükre álló pénzösszeget.

A VG körképében az Auchannál azt húzták alá, hogy az elmúlt időszakban látható a vásárlói kosár termékszámcsökkenése. Emellett azt tapasztalták, hogy a vásárlók szívesebben választják a jó ár-érték arányú saját márkás termékeket.

A teljes cikk ITT olvasható el.

Borítókép: Akciós stand az egyik üzletben (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)