Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ugyan eddig nem emelte még magasra az alapkamatot, ellenben a nem konvencionális monetáris politikai lépések szigorúak és gyorsan csökkentik a fedezetlen pénzmennyiséget. A járvány kitörése után a Fed korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett, hogy amíg nem volt ismert a járvány minden hatása, bármennyi pénz rendelkezésre álljon a pénzügyi rendszer működésének fenntartásához.
Egy idő után a havi összeget 120 milliárd dollárban limitálták, ez azonban még mindig nagyon sok volt, és tulajdonképpen már igazán szükség sem volt rá, hisz a gazdaság hozzáigazodott a körülményekhez, tavaly pedig már erős növekedésnek indult az Egyesült Államokban.
A rengeteg pénz így helyet keresett magának, és különféle árbuborékok kialakulását segítette elő a tőzsdéken, a kriptodevizák esetében és az ingatlanpiacon is. Ezek a jelenségek általában növelik az inflációt, miután sokan, akik befektettek és nagy nyereséget értek el, de azt még nem realizálták, hirtelen vagyonosnak érzik magukat és költekezni kezdenek.
Ha az árak esésnek indulnak, sőt amint ezt néhány részvény és a kriptodevizák többsége esetében láthattuk, töredékükre esnek, akkor a nem realizált nyereségek eltűnnek, esetleg veszteségek keletkeznek, és ugyanazok a befektetők, akik esetleg már jócskán költekeztek is, hirtelen ott állnak az álmodott vagyon nélkül, költekezésük véget ér. Ez a hatás nagyobb, ha sokan vettek részt a buborék felfújásában. A mostani esetben ez ugyancsak igaz, hisz a járvány idején kapott ingyenpénzből sokan ilyen eszközöket vettek, látva az emelkedő árakat.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője, aki korábban a Goldman Sachs munkatársa volt, majd önálló befektetési alapot is kezelt, azt mondja, hogy a Fed szigorítása ebben a tekintetben máris hatékony, vagyis keresleti oldalról máris mérséklődik az inflációs nyomás.
A gyors hatást a Fed úgy érte el, hogy a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programot viszonylag gyorsan kivezette, most pedig megkezdi a kibocsátott pénz visszavonását, egyelőre havi 47,5 milliárd dolláros ütemben, ami három hónap után 95 milliárdra emelkedik.
Ami az ingatlanpiacot illeti, ott még nem történt meg a tetőzés, miután a lakásárak szoros összefüggésben vannak a hitelek kamatával, azonban Jim Cramer szerint néhány hónapon belül sor kerül erre is, mivel a Fed gyors ütemben folytatja kamatemelést. Emellett már több nyersanyag és élelmiszer ára csökkenni kezdetett a világpiacon a folytatódó háború ellenére – a búza például már a háború előtti árszinten forog a chicagói tőzsdén –,
de az utóbbi hetekben még a földgáz ára is 45 százalékkal csökkent az Egyesült Államokban. Ez Európából nézve meglepőnek tűnhet, hisz kontinensünkön most az ár sokszorosa az amerikainak, orosz gáz hiányában pedig csak akkor egyenlítődhet ki az ár, ha elegendő kapacitás lesz a szükséges gázmennyiség Európába hozatalára cseppfolyósított formában.
Az Egyesült Államok polgárainak és gazdasági szereplőinek így egyelőre nem kell a magas energiaáraktól tartaniuk, legfeljebb a benzint és a gázolajat veszik drágán (de a kis adók miatt az európainál ugyancsak sokkal olcsóbban), ami természetesen megint csak egy inflációs hatás mérséklődését jelenti. Egy olyan tényező maradt a szakember szerint, ami még veszélyes inflációs szempontból: a gazdaság teljesítményéhez képest igen magas bérnövekedés. Ezt részben a járvány utáni átmeneti munkaerőhiány okozza – sokan nem mentek még vissza dolgozni –, részben pedig az inflációs várakozások. Így van még tennivaló, de a kamatemelésben bőven van még tere a Fednek – a kamat még csak 1,50–1,75 százalék.
Borítókép: az amerikai tőzsdéken is beköszöntött a változás kora (Fotó: Europress/AFP)
