Nem számít a magyarok véleménye a baloldalnak

A korábbi nemzeti konzultációk után a legújabb, az energiaszankciókról szóló kérdőívet is támadja a baloldal, azt állítva, hogy nem a brüsszeli intézkedések okozzák a gazdasági válságot. Ebből a szempontból nincs új a nap alatt, 2015-ben ugyanígy cselekedtek, amikor a migrációról kérdezte a kormány a magyarokat.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Jakab Péter, a Jobbik elnöke Fotó: Kurucz Árpád

A Fidesz–KDNP szerint folyamatosan a magyar érdekekkel szemben politizál a baloldal, ezt az is jól mutatja, hogy most azért támadják a kormányt, mert nemzeti konzultáció indul a brüsszeli energiaszankciók ügyében. Ismert: szeptember 22-én, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője közölte, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az energetikai szankciókról. 

Ezután a kormány döntött arról, hogy támogatják a konzultációt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth rádiónak adott interjúban leszögezte: Brüsszel hazudott az embereknek a szankciókról. 

Emellett a kormányfő megjegyezte, hogy minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre, bizonyos helyzetekben pedig az a legjobb, ha az emberek bevonhatók a döntéshozatalba, ennek pedig a jogilag legrugalmasabb formája a nemzeti konzultáció.

Nem meglepő, hogy a baloldal negatívan reagált a bejelentésre, hiszen továbbra is hangoztatják, hogy a brüsszeli szankciók működnének, és a kiterjesztésüket követelik. Érdemes felidézni: korábban Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy örül a szankcióknak, és annak hogy a magyar kormány sem tudta megakadályozni az elfogadásukat. 

A legnagyobb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció az első pillanattól kezdve ellenséges a nemzeti konzultációval, szerintük ugyanis semmi értelme az embereket megkérdezni a szankciókról. Továbbá a Gyurcsány-párt szerint nem a háború, hanem a kormányzat felelős a megélhetési válságért, a konzultációt pedig hazugságnak nevezték. 

Megjegyzendő, hogy egyébként Európa-szerte nagy problémát jelentenek a szankciók miatt is súlyosbodó energiaválság okozta gazdasági nehézségek. Egy másik baloldali párt, a szankciókat ugyancsak feltétel nélkül támogató Momentum is feleslegesnek nevezte a konzultációt, és úgy látják, hogy az európai uniós szankciók működnek. 

Emellett a Momentum kitért arra, hogy a konzultációs íveket országszerte össze fogják gyűjteni, és gyújtós gyanánt eljuttatják azt a rászorulóknak. Elmondásuk szerint ezzel lehet kihozni a legtöbbet a nemzeti konzultációból, amit hazugnak és demagógnak tituláltak. 

Fekete-Győr András, a Momentum bukott exelnöke pedig arról beszélt, hogy a szankciók a békét hivatottak kikényszeríteni. „Ha jön a Fidesz nemzeti konzultációja, tűzre vele!” – vélekedett Jakab Péter, a Jobbik volt elnöke a nemzeti konzultációról, miközben Hadházy Ákos, a baloldal támogatásával országgyűlési mandátumot szerzett képviselő a nemzeti konzultációt az eddigi legmocskosabb propagandaakciónak nevezte. 

Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás történelmi vereséget szenvedő miniszterelnök-jelöltje pedig azt a baloldali narratívát hangoztatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megszavazta a szankciókat. Ezzel szemben azonban éppen a magyar kormányfő volt az, aki az első pillanattól kezdve ellenezte az energiaszankciók bevezetését, és kiharcolta, hogy Magyarország mentességet kapjon az olajszankciók alól. 

A nemzeti konzultáció intézményét már régóta baloldali támadások érik. A baloldal politikusai korábban is feleslegesnek tartották, hogy a kormány fontos ügyekben kikérje a magyar emberek véleményét. 

Emlékezetes, hogy amikor 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején a kormány nemzeti konzultációt indított a bevándorlásról, a baloldal hosszú ideig álproblémának nevezte a migrációt.

Borítókép: Jakab Péter (Fotó: Kurucz Árpád)