Hadházy Ákos nem fogadta volna el az amerikai pénzeket

Hadházy Ákos állítja: ha Márki-Zayék megkérdezik, azt tanácsolta volna, ne fogadják el a külföldi támogatást. Korábban a Momentum színeiben politizáló, ma már független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzetnek azt mondta: információk hiányában nem tudja megítélni, mennyiben veszélyezteti a nemzetbiztonságot egy ilyen kampánytámogatás. Pedig a nemzetbiztonsági bizottság dokumentumai teljesen nyilvánosak.

Hadházy nem tudja megítélni

Mint ismert, Rákay Philip vasárnap publikált egy videót, amelyben az Internet Archive – kvázi digitális levéltár – segítségével három ponton leplezte le a baloldal korábbi hazugságait. A Megafon munkatársa bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az Action for Democracy igenis a választási kampányhoz gyűjtötte az adományokat, nem pedig a „kultúra megváltoztatásához” kértek anyagi segítséget. 

A második pontban igazolta, hogy szó sem volt mikroadományokról, hiszen az Action for Democracy még élő adománygyűjtő felülete szerint csupán tizenegyen utaltak pénzt a szervezet felhívására. 

A harmadik pontban kifejtette, hogy bár ennek az ellenkezőjéről beszéltek a baloldalhoz köthető személyek, valójában nem kellett az adományozóknak feltüntetniük az útlevélszámukat, erre ugyanis lehetőségük sem volt. 

Hadházy Ákos elmondta, úgy látja, hogy a kormánypártok és a hozzájuk köthető lapok hatalmas botrányként kezelik ezt az ügyet. Ő viszont nem rendelkezik titkosszolgálati eszközökkel gyűjtött információkkal, ezért nem tudja megítélni, mennyiben veszélyezteti a nemzetbiztonságot egy ilyen kampánytámogatás – állította, annak ellenére hogy a nemzetbiztonsági bizottság jelentései teljesen nyilvánosak.

Hogyan vándoroltak a dollárok a nemzetbiztonsági bizottság szerint? 

Bár a Márki-Zay Péter-féle mozgalom 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról a Korányi Dávid vezette Action for Democracyn keresztül, a pénz nagy része nem maradt náluk – ez derül ki a nemzetbiztonsági bizottság honlapján a minap nyilvánosságra került anyagokból.

Korányi Dávidék egy harmadik pénzcsatornát is létrehoztak. Fotó: Magyar Nemzet

Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tovább vándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az Action for Democracy közvetlenül is pénzelte a Bajnai Gordon exkormányfő nevével fémjelzett DatAdat-csoportot, méghozzá 148 millió forinttal. 

Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is nyílt a Korányi Dávid (Karácsony Gergely korábbi tanácsadója) által létrehozott pénzalap és Bajnai Gordonék cégcsoportja között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett. 

Az Oraculum működteti egyébként az Ezalenyeg nevű portált, amely kampányszerű, fizetett hirdetésekben próbálta már 2019-ben és 2022-ben is befolyásolni a választókat. Az Oraculum egymilliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. 

„A CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”

A 2018-as választások előtt már létrehozott DatAdat Professional Kft. egyik tulajdonosa Ficsor Ádám, míg Szigetvári Viktor menedzserként dolgozik a cégnél. A kölcsönös megbízhatóságra garancia, hogy Szigetvári mindkét bukott miniszterelnök bizalmas munkatársa volt, Ficsor pedig nemcsak Gyurcsány kabinetjét vezette, de később Bajnai titkosszolgálati miniszterelént is dolgozott. 

A projekt fontosságát jelzi, hogy abba kisebbségi tulajdonosként – egy másik cégén keresztül – maga Bajnai is beszállt. 

A magyar szolgálatok egyébként megvizsgálták az Action for Democracy kapcsolati hálóját, és feltárták, hogy Korányi szervezete kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval (NED), amit a nemzetbizottság bizottság dokumentuma így írt le: „A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”.

Borítókép: Hadházy Ákos (Fotó: Facebook)