A választási évre hivatkozva erősítették amerikai, holland és uniós költségvetési pénzből a szélsőbaloldali Mércét

Az egyesület 2023-as beszámolója szerint a pénzeket kifejezetten a közelgő 2024-es választási évre hivatkozva kapták.

Budapest, 2022. november 23. Jámbor András Imre, a Párbeszéd képviselõje kétperces felszólalása az Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. november 23-án. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Egy Hivos Foundation nevű, LMBTQ-jogokat terjesztő szervezeten keresztül amerikai és holland és uniós költségvetési források érkeztek tavaly a szélsőbaloldali Mérce nevű portálhoz. 

Az utóbbi mögött álló egyesület 2023-as beszámolója szerint a pénzeket kifejezetten a közelgő 2024-es választási évre hivatkozva kapták.

 A holland kormány mindemellett külön is jutatott több mint hatmillió forintnak megfelelő összeget a dollármédiumnak, amely Brüsszeltől külön csaknem négymillió forintot, a Soros-egyetemtől pedig ötezer dollárt szerzett többéves időszakokra.

A Kettős Mérce Blog Egyesület 2023-as bevételei valamivel több mint hetvenmillió forintot tettek ki. Ez számottevő növekedés ahhoz képest, hogy 2018-ban még alig haladták meg a 33 milliót. A „minőségi ugrást” (az említettről kicsivel több mint 61 millióra) egyébként még a 2019-es önkormányzati választás évében sikerült végrehajtania a szervezetnek. Az az év Jámbor András, a Mérce korábbi főszerkesztőjének és az egyesület elnökének életében is sorsfordító volt, hiszen Karácsony Gergely győzelmének köszönhetően Budapest főpolgármesterének hivatalában lett tanácsadó.

Jámbor 2008-ban alapította meg a Kettős Mérce című blogját, amiből 2017-re nőtt ki a Mérce. A felületes szemlélőnek mindkettő egy virtigli balos, marxista társadalomkritikai oldalnak tűnik. Furcsa módon az alapító az LMP aktivistájából és fizetett munkatársából az elsők között lett a kapitalizmust méltató Együtt–PM híve. Stílusosan ezt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a „nemzetközi nagytőke neoliberális ágenseinek” szolgálatába állt, amint világossá vált, hogy az ökoszocializmus, vagyis az antiglobalista zöldbaloldal ideje még nem jött el. Amúgy az LMP-nél töltött éveire a honlapján így emlékezett vissza: „Voltam pártaktivista, juttattam be a semmiből pártot a magyar parlamentbe, voltam online és mozgósító koordinátora országos kampánynak az LMP-nél.” Jámbor szerint tehát ő juttatta be az LMP-t az országgyűlésbe.

A 2014-es fiaskó után civil szervezeteknél dolgozott, és saját – talán megint kiemelhetjük, hogy ismét szerénységről árulkodó – becslése szerint a 2000-es évek végéig visszanyúlóan több mint száz NGO munkáját segítette. Megfordult a Humán Platformnál, ahol Gulyás Márton is aktivista volt abban az időben, és ugyanakkor, 2017-ben sikerült a blogját portállá fejleszteni, amikor Gulyás bejelentette a Partizán és egy angolnyelvű csatorna indulását.

Aztán Jámbornak 2020-tól végre sikerült megállapodnia a főváros költségvetésért felelős általános főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus mellett, 2022-ben pedig országgyűlési képviselő lett.

Visszatérve az egyesületre – a szervezet vezetését 2020-ban vette át Papp Gáspár. Az ő nevével először egy 2013-as, a diáktüntetésekről szóló Vasárnapi Hírek-cikkben találkoztunk. Akkoriban filozófiát hallgatott az ELTE-n, valamint a Humán Platform és a Hallgatói Hálózat aktivistája volt.

Az interjú legérdekesebb része, amikor lényegében arról beszél, hogy az egyetemisták többségét eltartják mások, ezért olyan „bátrak”. A következőket mondta: 

Szerintem azért a hallgatók lettek először igazán láthatóak, mert… kevésbé vagyunk egzisztenciális függésben.

Ami a Kettős Mérce blog finanszírozását illeti, a hetvenmilliós bevétel elenyésző része folyt be magánszemélyektől: például az szja-felajánlásokból 4,1 millió (kevesebb, mint 2022-ben), tagdíjból 13 ezer forint (szintén kevesebb, mint egy évvel korábban), miközben a főösszegük csaknem nyolcmillióval nőtt.

A támogatók között megtaláljuk az Európai Uniót, a Soros-egyetemet, a Holland Emberi Jogi Alapítványt és a Journalismfund.eu-t is.

A mércések beszámolójából érdemes kiemelni a Hivos Foundationtől kapott támogatást, amelyet kifejezetten az egyesületre írtak ki. A program címe szenzációs: „Stabilize Mérce after attacks, before election year GO OPEN 00.0105/578”. Az egyesület 2023-as beszámolója szerint a pénzeket kifejezetten a közelgő 2024-es választási évre hivatkozva kapták. A Hivos finanszírozói között az EU, az Egyesült Államok és Hollandia is szerepel.

A holland kormány mindemellett külön is juttatott több mint hatmillió forintot a szélsőbalos portálnak, amely Brüsszeltől egy másik csatornán csaknem négymillió forintot, a Soros-egyetemtől pedig ötezer dollárt szerzett többéves időszakokra.

Végül egy további idetartozó finanszírozási csatornát is érdemes bemutatni. Éppen egy évvel ezelőtt az Origó számolt be arról, hogy a Böjte Csaba által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványt lejárató anyagok elkészítését szintén sorosista forrásból fedezhette a hamis abúzusvádak miatt korábban rágalmazásért elítélt Kulcsár Árpád. A sajtómunkás maga írta ki a Facebookon, hogy egy határokon átívelő „nyomozás” erejéig szerződött a szélsőbaloldali Mércéhez 2023 elején, az ehhez biztosított fedezetet pedig az EU-nak (!) köszönte meg.

Az akció végül gellert kapott, amikor Szabó Tünde és Kulcsár Árpád fő forrása, egy Mónika nevű hölgy nyilvánosan kért bocsánatot a ferences szerzetestől a Facebookon, és azt írta: 

Végre sikerült eltávolítani a mérgező embereket, akik a maga fejét akarták általam.

 Sőt az Origó kérdéseire válaszolva a lejárató anyagok egyik szerzője, Szabó Tünde maga elismerte, hogy az ügyben írt cikkeik „nem a teljes igazságot tartalmazták”.

Hogy ezek után az uniós adófizetők pénzét visszafizeti-e az Átlátszó Erdély és a Mérce, arról egyelőre nem tettek bejelentést. Az azonban a fentiekből is látszik, hogy a Soros-féle finanszírozási csatornákat egyre gyakrabban és egyre több dollármédium, illetve dollárcivil esetében egészítik ki, illetve váltják fel mindannyiunk brüsszeli adóeuróival.