idezojelek

Fleck Zoltán bűncselekményre szólít fel

A politikai motivációjú gengsztertempó a könnyűzenei előadó-művészet után elérte az akadémiai világot is.

Ádám Attila
Cikk kép: undefined

Fleck Zoltán bajban van, ezért ferdít, hogy megmeneküljön a felelősségre vonás elől. A baráti sajtófelületeken terjesztett magyarázkodása szerint amikor a Tisza Párt szimpatizánsainak egyik rendezvényén nyíltan a köztársasági elnök elkerülhetetlen zsarolására és megfenyegetésére szólított fel egy reményei szerint bekövetkező ellenzéki hatalomszerzés esetére, akkor ebben „nincs semmi radikális”, mindössze arról beszélt, hogy „politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben” (sic!).

Csakhogy több probléma is van ezzel a nagyon izzadságszagú érveléssel.

Egyrészt: a köztársasági elnök zsarolása és megfenyegetése nem politikai eszköz, hanem bűncselekmény, éppen ezért nagyon is jogilag szabályozott térben van.

Másrészt: ha a „jogtudós” ezt a védekezést nem most szülte meg, és valóban csak egy ártatlan, de nagyon megalapozott tudományos elmélkedésről lett volna szó, akkor ahhoz miért tartotta fontosnak hozzáfűzni: „Le fogom tagadni”? Miért kellene letagadni, ha teljesen törvényes célra irányul a kijelentése? Azért, mert Fleck is pontosan tudja, hogy nem így van. Mert mi is hangzott el valójában?

„Vannak egy autokrácia lebontásának jogon kívüli elemei. Hadd mondjak egyet, ezt én bátran vállalom ma is. Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon (tegyük fel, hogy sikerül relatíve tisztán tartani a választást, tehát nem tudnak mást tenni, mint kihirdetik a győztest aznap éjszaka), ugye ettől még akkor nincs kormány, meg még nem alakult meg semmi, de azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt. Tehát vannak olyan elemek, amelyek nem működnek másként, csak politikai logikával. Le fogom tagadni. De az autokrácia leépítése az nem simulékony gyerekjáték. Az autokrácia leépítése az nem olyan, mint a kormányváltás. Ugye, mindannyian egyetértünk ebben a teremben, hogy nem kormányváltást várunk, hanem rendszerváltást.”

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tehát szó sem volt a választáson győztes párt kormányalakítási felkérésének elszabotálása megakadályozásáról, nem azzal összefüggésben uszított a köztársasági elnök elleni bűncselekmény elkövetésére, mint ahogy utólag próbálja értelmezni a saját szavait. Sőt éppen azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán a kormányváltás a cél, hanem egy rendszerváltás érdekében van ilyen „elemekre” szükség, mivel az autokrácia leépítése „nem simulékony gyerekjáték”. A kormányalakítás bojkottálásáról szóló lázálmát mint szerinte elképzelhető közjogi forgatókönyvet csak ezután vezette elő, amivel kapcsolatban hatalmas tüntetést vizionált, ha ilyen előfordulna.

Nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni azt, hogy egy állami fenntartású jogi egyetem tanára nyíltan az államfő elleni köztörvényes bűncselekmény elkövetésére hergel! Ennek semmilyen kontextusban nincs helye. Megdöbbentő és elfogadhatatlan az alkotmányos rend jogellenes eszközökkel történő megváltoztatásának népszerűsítése és elvi legitimálása a tudományos hitelesség látszata mögé bújva. 

A politikai motivációjú gengsztertempó Fleck Zoltánnak köszönhetően a könnyűzenei előadó-művészet után elérte az akadémiai világot is.

Ehhez képest a „jogtudósnak” katedrát biztosító állami egyetem azzal bagatellizálja az ügyet, hogy Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara pedig nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét. Csakhogy az ELTE etikai kódexe egyértelműen rögzíti, hogy az abban rögzített követelmények az egyetemi polgárok egyetemen kívüli megnyilvánulásaira is vonatkoznak: „A kódex hatálya kiterjed az egyetemi polgárok egyetemi tevékenységére, továbbá azokra az egyetemen kívüli magatartásokra, melyek kihatnak az egyetem társadalmi megítélésére, hírnevére.”

A dokumentum hangsúlyozza, hogy akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnak, oktatnak, kutatnak, dolgoznak, nem csupán a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell eleget tenniük, hanem „az ország egyik meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai”. Mindezek ellenére az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara vezetésének Fleck Zoltán egyetemi polgár a köztársasági elnök zsarolására és megfenyegetésére vonatkozó nyilvános kijelentései nem vetik fel az etikai vizsgálat szükségességét. Tehát szerintük azok teljesítik a másik ember tiszteletének elvét, nincsenek kihatással az egyetem társadalmi megítélésére, hírnevére, és illeszkednek az általuk képviselt „normaadó közösség” értékrendjébe. 

Vérlázító!

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Deák Dániel

Magyar Péter „márki-zaysodása”

Pilhál Tamás

Forradalomra uszít Fleck Zoltán

Szentesi Zöldi László

Assisi utat mutat

Gajdics Ottó

Két történet, egy valóság

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.