Egy éve még állítólag elfogulatlanul ítélkezett a magyar migrációs bírság ügyében, most politikai minősítésekkel támadja hazánkat és a szavazati jog megvonását sürgeti a volt uniós bíró. Valószínűleg keveseknek cseng ismerősen Lucia Serena Rossi neve. Pedig a hölgy munkássága erős nyomot hagy a magyar mindennapokon.
Ő volt ugyanis az egyik tagja az Európai Bíróság öt bíróból álló tanácsának, amely a 2024. június 13-án kihirdetett ítéletével szürreális összegű, napi négyszázmillió forintnak megfelelő folyamatos bírság fizetésére kötelezte hazánkat mindaddig, amíg nem vagyunk hajlandók az uniós szabályok alkalmazásával utat nyitni a tömeges migráció előtt.
Ennek következtében eddig már több mint kétszázmilliárd forintot vontak le a magyaroknak járó uniós pénzekből.
Lucia Serena Rossi bírói mandátuma tavaly októberben ugyan letelt, de Magyarország iránti törődése mit sem vesztett a lendületéből. Ahogy mondani szokás, némi vajszínű árnyalatot ad a hölgy „kitüntető” érdeklődésének az, hogy még egy éve elvileg pártatlan bíróként járt el hazánkkal szemben a migrációs bírság ügyében, most pedig meghökkentő módon egy olyan javaslattal tűnt fel a nyilvánosságban, hogy miként kellene a magyar kormányt megfosztani az uniós szavazati jogától.
Az interneten közzétett értekezésében mindenekelőtt jelezte azt a meggyőződését, hogy Magyarország egyre inkább eltávolodik az EU-tól, és egyértelműen visszafejlődött azokhoz a feltételekhez képest, amelyekhez csatlakozott. Politikai megítélése szerint ráadásul hazánk külföldi hatalmak érdekeit érvényesíti, amelyeknek teljesen a befolyása alá került.
„Végül is az autokratikus és illiberális rezsimek természetes módon hajlamosak más autokráciákkal szövetkezni” – tette hozzá rezignáltan, különösen aggasztónak tartva Magyarország magatartását a közös külpolitikai döntéseket érintően „az Oroszország elleni uniós szankciók megakadályozásának fényében”.
Ezek a minősítései erős kétségeket ébresztenek a hazánkkal szembeni egy évvel korábbi bírói elfogulatlanságával kapcsolatban. Vagy csak ilyen gyorsan múló állapot lenne a személyes politikai meggyőződéstől és előítélettől való mentessége?
Rossi asszony mindenesetre a magyar szavazati jogok megvonására vonatkozó javaslatát (a megfogalmazása szerint) kifejezetten „politikailag realisztikus” elképzelésként tálalta, aminek megvalósításához éppen korábbi munkahelyét, az Európai Bíróságot hívja segítségül. Ez arra is rávilágít, hogy milyen módszerrel képes és kész beavatkozni a luxembourgi székhelyű bíróság az uniós politikai folyamatokba.
Ennek lényege, hogy egyes ítéleteikben kifejezetten abból a célból fogalmaznak meg bizonyos megállapításokat, hogy a későbbiekben az uniós szervek döntéshozatalai során már hiteles jogértelmezésként hivatkozhatók és alkalmazandók legyenek a politikailag kívánatos irány tartásához.
