A helyzet 2025-ben és 2026-ban tovább fokozódott. Tavaly augusztusban egy orosz katonai drón egy kelet-lengyelországi kukoricaföldön csapódott be és robbant fel, szeptemberben pedig már több mint húsz drón sértette meg egyszerre a lengyel légteret – Donald Tusk akkor úgy fogalmazott, hogy országa a második világháború óta nem állt ilyen közel a nyílt katonai konfliktushoz. Idén július 30-án hajnalban ismét egy orosz H–101-es cirkálórakéta tért le a pályájáról, és tíz méter átmérőjű krátert hagyva csapódott be Lublin közelében.

A pénteki események nyomán a lengyel kormány azonnal a NATO keleti szárnyának megerősítését és további légvédelmi kapacitások átcsoportosítását kérte a szövetség főtitkárától. A pénzpiacok azonnal reagáltak a bizonytalanságra, a lengyel zloty és a varsói tőzsdeindex is meredek eséssel fogadta a híreket.
Miközben a frontországnak számító Lengyelország egyre határozottabb fellépést és fokozott katonai jelenlétet sürget, a NATO vezetése eddig minden hasonló légtérsértésnél arra törekedett, hogy elkerülje a közvetlen katonai összecsapást Oroszországgal.
























