Új módszer fedheti fel az atomokon belüli világ titkait

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A rövid fényimpulzusok az elmúlt évtizedekben forradalmi változást hoztak nem csupán a fizikában, hanem számos más területen is. E rövid fényimpulzusokat nevezik attoszekundumos tartománynak; a kutatók pedig egy új módszer alkalmazásával bebizonyították, hogy a Linac Coherent Light Source (LCLS) létesítményben működő, röntgentartományú szabadelektron-lézer (XFEL) képes ilyen rendkívül rövid fényimpulzusok előállítására. Az SLAC Nemzeti Laboratórium kutatóinak sikerült megmérnie, hogy valójában milyen rövidek is ezek a röntgenlézer-impulzusok, ami megnyitja az utat az atomon belüli folyamatok, az elektronok mozgásának minden korábbinál pontosabb megfigyelése előtt.

Forrás: Live Science2026. 11. 20. 14:47
Új módszer fedheti fel az atomokon belüli világ titkait
Az attoszekundumos fizika jó eszköz lehet az atomszerkezet tanulmányozására Forrás: Wista Management GmbH
A kavntumvilágban az idő is mást jelent, mint a makrokozmoszban  Fotó: Physics World

„Úgy vélem, számos szabályozási lehetőség kínálkozik arra, hogy [az impulzust] rövidebbé tegyük. De anélkül, hogy tudnánk, milyen hosszú az impulzus, egyszerűen fogalmunk sincs arról, mi történik, ha eltekerjük a szabályozót” – magyarázza a mérési probléma lényegét Dr. Diling Zhu. 

„A tanulmány eszközt kínál annak meghatározására, hogy hogyan lehet állítani a szabályozón. A konstrukció hihetetlenül stabil és egyszerű” -fűzi hozzá a tanulmány társszerzője.

A Nobel-díjas Krausz Ferenc volt az attoszekundumos fizika megteremtője

A másodperc töredékei, amelyekről szó van, abszurd módon rövidek. Mégis, ezekben a szinte felfoghatatlanul rövid időintervallumokban rengeteg fizikai folyamat zajlik. 

Éppen ezért az új és tovább finomított mérési módszernek az a legfőbb célja, hogy minden korábbinál pontosabban megfigyelhetővé váljon, mi történik az atomokon belül, az elektronok mozgásával.

Az elektronok az atomag körül keringenek rendezett pályákon  Fotó: SciTechDaily

Az elektron olyan negatív töltésű elemi részecske, ami az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot. Az elektron feles spinű, azaz perdületű lepton, a leptonok első generációjának az első tagja. (A leptonok azok az elemi részecskék amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban, és nem is közvetítenek kölcsönhatást.) Az elektron felelős az atomszerkezet részeként a kémiai kötésekért. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak az atommag körül, az elektronpályák pedig koncentrikus héjakban rendeződnek el.

„Ez egy olyan eszköz, amellyel megörökíthető például, hogy hogyan mozognak az elektronok az atommag körül” – emeli ki a módszer jelentőségét Dr. Diling Zhu, a tanulmány társszerzője. 

Éppen ezért nyit új lehetőségeket a magfizikai folyamatok pontosabb és a korábbiakhoz képest sokkal részletesebb megfigyeléséhez az attoszekundumos fizika. 

20240617 Szeged 
Krausz Ferenc  Nobel-díjas fizikus az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben.
Fotó: Karnok Csaba KC
Délmagyarország (DM)
Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus, az attoszekundumos fizika egyik megalapítója  Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország (DM)

A kutatók reményei szerint azonban az új módszer nem csak az atomon belüli elektronok tanulmányozását, hanem a nem is túl távoli jövőben talán még az irányításukat is lehetővé fogja tenni. Anna L’Hullier, a Lund egyetem professzora szerint -aki 2023-ban Krausz Ferenccel együtt nyerte el a fizikai Nobel-díjat – egyelőre azonban még nem tartunk itt.

Nobel-díjas Anna L’Hullier, a Lund egyetem professzora   Fotó: Wikipedia

A 2023-ban megosztva odaítélt fizikai Nobel-díj másik kitüntetettjének, Krausz Ferenc professzonak és kutatócsoportjának sikerült először attoszekundumos fényimpulzust előállítania és megmérnie. Krausz professzor használta fel először az attoszekundumos fényimpulzust az elektronok atomon belüli mozgásának a feltérképezéséhez, ezért Krausz Ferencet tekintik az attofizikai tudományág megteremtőjének.

Az elektronok mozgása is megfigyelhetővé válik   Fotó: Live Science

„Még csak a kezdeteknél tartunk, és ez még jórészt alapkutatás. Az elképzelés lényege azonban az, hogy elkezdjük irányítani [az elektronokat]. Már képesek vagyunk megmérni az elektronok mozgását az anyagban. Sőt, talán arra is lehetőség nyílhat, hogy valamilyen mértékben befolyásoljuk ezt a mozgást. Ez pedig a jövőben fontos szerepet játszhat bizonyos kémiai, sőt akár biológiai folyamatok irányításában is” – méltatja az új módszer jelentőségét Anna L’Hullier, a Lund Egyetem Nobel-díjas professzora.

Az alapul szolgáló és a Nature Photonics szaklapban október 20-án megjelent tanulmány itt olvasható el teljes terjedelmében, angol nyelven.

A friss kutatásban:

  • a tudósok megmérték a röntgenlézerben keletkező fényimpulzusok hihetetlenül rövid időtartamát,
  • amit arra szeretnének felhasználni, hogy betekintsenek az atomok belsejébe,
  • és megfigyeljék, hogyan mozognak az elektronok az atommagok körül.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.