
„Úgy vélem, számos szabályozási lehetőség kínálkozik arra, hogy [az impulzust] rövidebbé tegyük. De anélkül, hogy tudnánk, milyen hosszú az impulzus, egyszerűen fogalmunk sincs arról, mi történik, ha eltekerjük a szabályozót” – magyarázza a mérési probléma lényegét Dr. Diling Zhu.
„A tanulmány eszközt kínál annak meghatározására, hogy hogyan lehet állítani a szabályozón. A konstrukció hihetetlenül stabil és egyszerű” -fűzi hozzá a tanulmány társszerzője.
A Nobel-díjas Krausz Ferenc volt az attoszekundumos fizika megteremtője
A másodperc töredékei, amelyekről szó van, abszurd módon rövidek. Mégis, ezekben a szinte felfoghatatlanul rövid időintervallumokban rengeteg fizikai folyamat zajlik.
Éppen ezért az új és tovább finomított mérési módszernek az a legfőbb célja, hogy minden korábbinál pontosabban megfigyelhetővé váljon, mi történik az atomokon belül, az elektronok mozgásával.

Az elektron olyan negatív töltésű elemi részecske, ami az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot. Az elektron feles spinű, azaz perdületű lepton, a leptonok első generációjának az első tagja. (A leptonok azok az elemi részecskék amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban, és nem is közvetítenek kölcsönhatást.) Az elektron felelős az atomszerkezet részeként a kémiai kötésekért. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak az atommag körül, az elektronpályák pedig koncentrikus héjakban rendeződnek el.
„Ez egy olyan eszköz, amellyel megörökíthető például, hogy hogyan mozognak az elektronok az atommag körül” – emeli ki a módszer jelentőségét Dr. Diling Zhu, a tanulmány társszerzője.



























