Halzen és ötlete hamarosan más kutatók támogatását is elnyerte, és alig néhány évvel később megkezdődtek a jégbe helyezett érzékelőkkel végzett előzetes tesztek.
A rendkívül nagy energiájú kozmikus neutrínók igen ritkák,
ezért hatalmas jégtömegre van szükség ahhoz, hogy elegendő számú ütközést lehessen megfigyelni. Az IceCube egy teljes köbkilométernyi területet foglal magában, és 2011-ben készült el.
A kutatók hamarosan észlelték az első nagy energiájú neutrínókat, néhány évvel később pedig közzétehették azon neutrínók felfedezését, amelyeknek a Naprendszeren messze kívülről kellett származniuk.
Ezzel kezdetét vehette az univerzum neutrínóforrásainak módszeres kutatása.
Az IceCube által folyamatosan rögzített neutrínókölcsönhatások új ismeretekkel szolgálnak majd a kutatók számára azokról a heves folyamatokról, melyek során nagy energiájú neutrínók keletkezhetnek – sőt, akár korábban ismeretlen kozmikus jelenségeket is feltárhatnak így.
A kozmikus sugárzás kutatásában is kiemelkedő felfedezéseket tett
Francis Louis Halzen (született: 1944. március 23.) belga részecskefizikus. A Wisconsini Egyetem (Madison) Hilldale- és Gregory Breit-díjas professzora, valamint az intézmény Elemi Részecskefizikai Intézetének igazgatója.
Halzen az Antarktiszon található Amundsen–Scott Déli-sarki Kutatóállomáson működő IceCube Neutrínó-obszervatórium – a 2011 óta üzemelő, egyben a világ legnagyobb neutrínódetektora – vezető kutatója.
Halzen az 1970-es évek óta meghatározó tudósa a kozmikus sugárzás fizikájának és az asztrorészecske-fizika fejlődésének is. A részecskefizika mellett számos korai tanulmányt publikált a kozmikus sugárzással kapcsolatos anomáliákról és a kvarkanyagról, valamint a részecskefizika és a kozmikus sugárzás közötti összefüggésekről, a szupernóvákból származó részecskékről és a légköri gamma-záporokban keletkező müonokról.
Számos tanácsadó testület munkájában vett részt, így többek között a SNO, a Telescope Array és az Auger-kísérlet fejlesztésével foglalkozó csoportokban, a heidelbergi é a müncheni Max Planck Intézetekben, a tokiói egyetem ICRR intézetében, az Egyesült Államok részecskefizikai prioritásokat meghatározó bizottságában, valamint az európai ApPEC asztrorészecske-fizikai tanácsadó testületben.
