Mérgező titkok rejtőznek az arktiszi jégben

Általánosan ismert tény, hogy az indusztriális társadalmak korában kritikus méreteket öltött a légszennyezés. Az ipari kibocsátással az atmoszférába jutó mérgező anyagok világszerte komoly egészségügyi rizikófaktort jelentenek; a légszennyezés mérséklése, illetve káros hatásainak a csökkentése a globális világgazdaság korában pedig csak globális kihatású intézkedésekkel lehetséges. Egy kutatócsoport az arktikus régióban gyűjtött jégminták analízisével igyekezett feltérképezni a közelmúlt ipari légszennyezésének nyomait, és még a tudósokat is megdöbbentették a kapott eredmények.

Grönlandi tájkép Forrás: Wallup.net

A Grönlandról származó jégmintákban találták a legtöbb arzént és ólmot  Fotó: Oceanwide Expeditions

A vizsgált minták közül messze a grönlandi jégmagokban mutatkozott a legnagyobb arzénszint-növekedés. Joseph McConnell szerint ez a megfigyelés különösen fontos nyomnak számít, mivel a légköri cirkulációs mintázatok jellemzően nyugatról kelet felé szállítják az atmoszférába került anyagokat. 

Ezt a lerakódási mintázatot csak úgy lehet megmagyarázni, ha a kibocsátás Észak-Amerikából származik 

– mondja a Desert Research Institute környezettudósa. „Ha Európából érkezett volna, akkor az oroszországi sarkvidéken tapasztaltunk volna sokkal nagyobb növekedést”-fűzi hozzá a kutató, akit a Science News tudományos hírportál idéz. 

Jeges-tengeri életkép  Fotó: Chief Yeoman Alphonso Braggs, US-Navy

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az arzén, illetve nehézfém szennyezés legvalószínűbb forrás az Anaconda Copper Mining Company által működtetett hatalmas rézbányászati és -olvasztási létesítmény volt, Montana állam délnyugati részén. 

Ez számított az egyik legnagyobb ilyen üzemnek Észak-Amerikában az ipari forradalom idején, és – a térség más rézbányászathoz kötődő tevékenységeivel ellentétben –, olyan rézércet dolgozott fel, ami arzént és ólmot, vagyis nehézfémeket tartalmazott.

Több százezer embert érinthetett a súlyos montanai légszennyezés

Nem volt titok, hogy ezek a mérgező fémek bekerülnek a légkörbe – mondja Fred Quivik történész, a Smoke and Tailings (Füst és meddő) című könyv szerzője, ami a montanai rézolvasztás környezettörténetével foglalkozik. „A farmerek és állattartók azt tapasztalták, hogy a jószágaik arzénmérgezés következtében pusztulnak el”-magyarázza a könyv szerzője. 

A XX. század elején az Anaconda Copper Mining Company volt a legnagyobb rézbányászati és feldolgozó válallat Amerikában  Fotó: Western Minning History

A jégmagokban mért arzénkoncentrációk, valamint az atmoszférába jutott anyagok légköri terjedését leíró modellek alapján Joseph McConnell és tudóstársai arra a becslési eredményre jutottak, hogy az Anaconda Copper Mining Company a XIX. század végén és a XX. század elején 

naponta körülbelül 30 tonna arzént juttatott a légkörbe. 

Összehasonlításképpen: Chile – amely jelenleg a világ legnagyobb réztermelője, és több mint 20 rézbányászati létesítménynek ad otthont –, napjainkban összesen nagyjából negyedannyi arzént bocsát ki, mint amennyit a montanai nagyvállalat egymaga bocsátott ki a vizsgált időszakban. 

Rézbánya külfejtése  Fotó: Florida Memory

1919-től kezdődően az Anaconda Copper Mining Company szűrőberendezéseket telepített az üzemek kéményeire és egyéb, káros anyagot kibocsátó létesítményeire, hogy megkösse az arzént, és megakadályozza annak a légkörbe jutását. 

A jégmagmintákból származó adatok szerint ennek hatására jól észlelhetően mintegy 60 százalékkal csökkent az arzénkibocsátás, ám addigra a környéken élő lakosok százezrei már hosszú évtizedek óta ki voltak téve ennek az egészséget súlyosan veszélyeztető szennyezésnek. 

A bánya környékén sokan váltak kitetté a mérgező anyagoknak Fotó: Zócalo Public Square

Joseph McConnell szerint ez a kitettség mérsékelhető lett volna, ha az Anaconda Copper Mining Company nem vár olyan sokáig a környezetszennyezést csökkentő technológia telepítésével. „Legalább egy évtizedet késtek a telepítéssel” -hangsúlyozza a kutatócsoport vezetője.

Ma is fennállnak a légszennyezés okozta egészségügyi veszélyek

Joseph McConnell és kutatótársai szerint ezeket az új eredményeket össze kellene vetni a népszámlálási adatokkal, hogy nyomon lehessen követni a szennyezés emberi egészségre gyakorolt pontos hatásait a XIX. század végén, illetve a XX. század elején.

 „Reméljük, hogy az epidemiológusok felhasználják majd ezeket az információkat, és alaposan megvizsgálják az emberi népességre gyakorolt lehetséges hatásokat”-mondja a kutatócsoport vezetője. 

A grönlandi jégminták komoly figyelmeztetést is jelenthetnek  Fotó: Futura Sciences

A kutatás jól rávilágít a légszennyezés általános problémájára, ami azonban nem csak a közeli múltban, hanem még napjainkban is komoly, az egészséget veszélyeztető rizikófaktornak számít. 

A kutatások szerint a káros anyag kibocsátással a légkörbe kerülő anyagok között számos olyan elem, illetve vegyület található, amelyek karcinogén, azaz rákkeltő hatásúak, de például az arzén és az ólomvegyületek komoly idegrendszeri károsodásokat is okozhatnak. Statisztikai kimutatások szerint éves átlagban több millió ember halálát okozza a légszennyezés, és az ez elleni küzdelem összehangolt globális intézkedéseket követel meg.

A tanulmányt teljes terjedelmében és angol nyelven itt lehet elolvasni.

Egy nemzetközi kutatócsoport:

• Grönlandon gyűjtött jégminták kémiai analízisével kimutatta,
• hogy a XIX. század végén és a XX. század elején nagy koncentrációban ágyazódtak be a jégbe,
• olyan, az egészségre fokozottan veszélyes vegyületek,
• amiket egy sikeresen azonosított montanai nagyvállalat ipari tevékenysége juttatott a légkörbe.