El Niño: esős tél és a mostaninál is forróbb 2027-es nyár várható

A Brit Meteorológiai Szolgálat hosszú távú prognózisa nem sok jót ígér a jövő évi nyárra, de az idei téli hónapok is várhatóan eltérnek majd a megszokottól. A Csendes-óceán felett formálódó El Niño anomália valószínűleg minden idők legerősebb ilyen jelensége lesz a brit meteorológusok szerint. Ez a természetes okokra visszavezethető éghajlati jelenség megemeli a globális hőmérsékletet és jelentősen megnöveli az extrém időjárási események, így például az erős viharok, a villámárvizek, illetve a tartós aszály kialakulásának veszélyét. A Brit Meteorológiai Szolgálat arra is figyelmeztet, hogy a szupererős El Niño miatt igen nagy valószínűséggel 2027 lesz a valaha mért legforróbb év világszerte.

Az El Niño miatt enyhe, de csapadékos őszre van kilátás Fotó: YJC/Sadegh Nikgostar

A szakértők szerint a mostani lehet minden idők legerősebb El Niño jelensége

Az El Niño előrejelzésében a Csendes-óceán egyenlítői vidékének tengerfelszíni hőmérsékleti adathalmaza a legfontosabb eszköz. Az előrejelzők azt is szorosan figyelemmel kísérik, hogy a légkör reagál-e a melegedő óceánra, azzal, hogy a trópusi passzátszelek gyengülnek, vagy megfordulnak-e, és nyugatról keletre kezdenek el fújni Dél-Amerika irányába. 

A NASA térképe a 2026-os anomáliák jelölésével   Fotó: NASA Earth Observatory/Lauren Dauphin

Az óceán felszíni vízhőmérsékletének emelkedése és a légköri folyamatok ezzel való összekapcsolódása egyaránt szükséges az El Niño kialakulásához, illetve fennmaradásához. A NOAA előrejelzési rendszerében az El Niño jelenségeket gyengének, közepesnek, erősnek vagy nagyon erősnek minősítik. 

Nem minden El Niño egyforma, 

és a légkör, illetve az óceán kölcsönhatása sem mindig követi ugyanazokat a mintázatokat az egyik El Niño jelenségről a másikra. Az idén áprilistól folyamatosan mért adatok alapján nem csak a Brit Meteorológiai Szolgálat, hanem a NOAA is a legmagasabb, vagyis a „nagyon erős” kategóriába prognosztizálja az idén kibontakozó El Niño ciklust. 

Fotó: ERA5/C3S/ECMWF/BBC

A tudósok általában akkor tekintik kialakultnak az El Niño jelenségét, ha a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén a tengerfelszín hőmérséklete 0,5 Celsius-fokkal vagy annál többel haladja meg a hosszú távon mért átlagot. A mostani mérések szerint 

a keleti csendes-óceáni trópusi területen a felszíni vízhőmérséklet már jóval több mint 2 Celsius-fokkal áll a normál érték felett. 

A Brit Meteorológiai Szolgálat legfrissebb előrejelzése szerint ez a felmelegedési folyamat még tovább növekszik, és az év későbbi szakaszában meghaladhatja majd a 3 Celsius-fokot is, mivel az El Niño közeledik a csúcspontjához.

Az óceán felszín alatti víztömegének melegedése is felerősíti az El Niño aktivitását   Fotó: Wikimedia Commons

 De az óceán mélyebb részein szintén abnormálisan magas hőmérsékleti értékek tapasztalhatók – a Csendes-óceán egyes pontjain 100 méteres mélységben körülbelül 8 Celsius-fokkal haladja meg a mélyvízi hőmérséklet a normál értéket – ami  szintén hozzájárulhat az El Niño jelenség felerősítéséhez, lényegében egyfajta melegvíz-üzemanyagkészletet biztosítva az esemény további erősödéséhez és hosszabb idejű fennmaradásához. 

Ezek a mért, illetve prognosztizált hőmérsékleti értékek minden korábban mért adathoz képest magasabbnak ígérkeznek, aminek az északi félteke időjárására is kézzelfogható hatásai lesznek.

Az El Niño szélsőséges időjárást okozhat a Csendes-óceántól távoli térségekben is

„Még több hónapunk van hátra az évből amíg ez az esemény tovább fejlődik, és ez az egyik oka annak, hogy egyre valószínűbbnek tartjuk, ez egy rekorddöntő esemény lesz” – mondja Dr. Zeke Hausfather, az amerikai Berkeley Egyetem klímakutatója. 

Néhány kutatócsoport még a Brit Meteorológiai Szolgálatnál is magasabb, 4 Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet emelkedést prognosztizál az év végéig a kritikus csendes-óceáni területen. „Ha ez bekövetkezik, nem kizárt, hogy ez lehet az elmúlt 500 vagy akár 1000 év legerősebb El Niño-jelensége” – magyarázza a Berkley Egyetem klímakutatója. 

Az idei nyarat a szélsőséges forróság jellemezte az északi-féltekén   Fotó: AFP/Eurokinissi/Eurokinissi

A most kibontakozó El Niño az Egyesült Államok nyugati partvidékén a szokásosnál hűvösebb és sokkal csapadékosabb őszt ígér, ezzel szemben a keleti partvidéken pedig az átlagosnál jóval melegebb őszi hónapokat. Noha a kelet-csendes-óceáni egyenlítői területek Európától rendkívül messze fekszenek, mégis, 

az ott jelenleg zajló folyamatok befolyással lesznek a kontinens idei őszi, illetve téli időjárásának az alakulására is. 

A hosszú távú előrejelzések szerint Nyugat-Európára csapadékos és viharokkal vegyes, de enyhe ősz vár. Közép-Kelet-Európa térségében, az Atlanti-óceántól távolabb, mérsékeltebben nyilvánulnak meg az El Niño hatásai.

Közép-Európában enyhe, de csapadékos őszt hozhat az El Niño   Fotó: Megan Farmer  / KUOW 

 A térségünkre kiadott prognózisok alapján az őszi hőmérséklet enyhe lesz, október közepétől-végétől azonban kiadós és tartós csapadék várható. Noha minél távolabbi időszakra tekint az előrejelzés annál több a bizonytalanság is a prognózisokban, de nagy valószínűséggel az ősszel még erősödő El Niño igen enyhe decembert és téli időszakot hozhat sok csapadékkal, jellemzően esővel. 

A Brit Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint legfeljebb a tél második felében fordulhat hidegebbre az időjárás. Ugyanakkor az El Niño még komoly kihatással lesz a 2027-es nyárra is, a mostanihoz hasonló, sőt az ideinél forróbb nyári hónapok elé nézhetünk.

Nincs bizonyíték a globális felmelegedés és az El Niño kölcsönhatására

A Meteorológiai Világszervezet ( World Meteorological Organization, WMO) szerint nincs bizonyíték arra, hogy a globális klímaváltozás növelné az El Niño jelenségek gyakoriságát vagy erősségét. 

Ez a kérdés azonban a klímatudósok számára folyamatos és lezáratlan vita tárgya. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – egy nemzetközi tudóscsoport – 2021-es jelentése szerint az El Niño intenzitása 1950 óta erősödő tendenciát mutat.

Nincs bizonyték a globális felmelegedés az El Niño kölcsönhatására    Fotó: AFP/Eurokinissi/Eurokinissi

 A történelmi feljegyzések azonban azt mutatják, hogy az El Niño erőssége az elmúlt évezredekben jelentősen ingadozott, így nehéz ezt a közelmúltbeli erősödést a globális felmelegedéshez kötni. 

Az viszont eléggé egyértelmű, hogy az El Niño most egy korábbinál melegebb világban zajlik, így az időjárásra gyakorolt hatása is szélsőségesebb. 

A világóceán és az atmoszféra olyan rendkívül összetett természeti rendszerek, amelyek működéséről és kölcsönhatásáról még most sem tudunk mindent. 

A szélsőséges klímakilengésekre az emberi civilizáció előtti földtörténeti korokból is számtalan példát ismerünk, így igen nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy például az ipari társadalmak üvegházgáz-kibocsátása mennyiben felelős az elmúlt évtizedekben felerősödő felmelegedési folyamatért. 

Egy bizonyos, sokkal szélsőségesebb időjárásra kell számítanunk   Fotó: Popular Science

Abban egységesnek tekinthető a tudományos konszenzus, hogy az úgynevezett antropogén, azaz az emberi tényező is szerepet játszhat a globális felmelegedésben, de hogy milyen arányban, az már igencsak vitatott. 

A klímaváltozás mindenesetre tény, és az emberi civilizációnak minél előbb fel kell készülnie az ehhez való alkalmazkodáshoz, mert a folyamat egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

A Brit Meteorológiai Szolgálat és a NOAA előrejelzése szerint:

• tovább folytatódik az idén nyár elején kialakult El Niño jelenség erősödése,
• amelynek különféle hatásai lesznek az északi félteke időjárásában,
• a hosszú távú prognózis adatai szerint Európában enyhe, de csapadékos ősz,
• és a téli időszak közepéig kitartó szintén szokatlanul enyhe, de csapadékos tél várható.