Grönlandi cápa: egy titokzatos lény, ami nem nem ismeri az öregedést

Él egy különleges behemót az északi-sarkvidéki tengerek fagyos mélységeiben, egy rendkívüli élőlény, amelyről úgy látszik, mintha nem fogna rajta az idő és az öregedés vasfoga. A grönlandi cápa a gerinces fajok életciklus versenyében az abszolút rekordernek számít; még 2022 kora tavaszán norvég tengerbiológusok az egyik egészséges egyedről megállapították, hogy az 512. életévében jár, vagyis ivadékként még jó pár évvel a mohácsi csata előtt látta meg a napvilágot.

A grönlandi cápa akár fél évezredig is elélhet Fotó: Dotted Zebra Forrás: Science News

A grönlandi cápa a földkerekség egyik legkülönlegesebb élőlénye, ami az ember számára rendkívül zord és mostoha környezeti körülmények, a fagypont körüli vízhőmérséklet és az örök sötétség világában is képes akár több száz évig elélni.

A grönlandi cápa a Föld egyik legkülönlegesebb élőlénye. Forrás: NOAA

 

Grönlandi cápa: egy állatfaj, amin nem fog az idő vasfoga

Az Arktisz, illetve az Atlanti-óceán északi régiójának víztömegében, a szürkületi zóna nagy mélységeiben élő szellemszerű ragadozó, a grönlandi cápa néhány olyan élettani trükköt ismer, amellyel egyetlen más gerinces élőlény, így az ember sem rendelkezik. A grönlandi cápák egyes életfontosságú szervei szemmel láthatóan ellenállnak az öregedés pusztító folyamatának, míg más szerveik rezisztensek az idővel felhalmozódó szövetkárosodásokkal szemben – állítják a legújabb vizsgálatok. A kutatási eredmények némi betekintést nyújtanak abba, hogy ezek a cápák hogyan tudnak tovább élni a bolygó összes többi gerinces állatfajához képest. 

A grönlandi cápa az arktikus vizek nagy mélységeiben él. Forrás: University of Exter

Ez egy olyan munka, ami egy napon elvezethet az ember elöregedő szerveinek kezelésére szolgáló terápiákhoz is – mondja Lily Fogg, a svájci Bázeli Egyetem biológusa, akit a New Scientist tudományos hírportál idéz. A grönlandi cápák tanulmányozásának ez lenne a végső célja – fogalmazza meg Lily Fogg a kutatásaik élettani jelentőségét. 

Az eddigi tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a grönlandi cápák átlagos életciklusa elérheti a négyszáz évet,

 de ismertek olyan egyedek is, amelyek már több mint fél évezrede úszkálnak a fagyos arktiszi vizek nagy mélységeiben.

A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a tüskéscápa-alakúak rendjébe (Squaliformes), ezen belül az alvócápafélék családjába  (Somnidiae) tartozó, különösen nagy testű cápafaj. Nemcsak a tüskéscápa-félék legméretesebb egyede, hanem a cápák világán belül is a legnagyobbak közé tartozik. A kifejlett egyedek átlagos testhossza 3,2–4,5 méter, az eddig ismert legnagyobb példány teljes testhossza 6,4 méter volt. A grönlandi cápák rendkívül hosszú életciklusa már régebb óta ismert, de még a tudósokat is megdöbbentette a norvég Arctic University tengerbiológusainak 2022 márciusában publikált vizsgálati eredménye, mely szerint egy öt méter és 58 cm testhosszúságú példány életkorára 512 évet kaptak.

Csak ritkán közelíti meg a felszíni vizeket. Forrás: ABC News Australia

A szaktudósok számára még mindig nagy és megfejtésre váró rejtély, hogy e cápák testszövetei hogyan képesek évtizedről évtizedre úgy regenerálni magukat, hogy elkerülik a sejtjeik öregedését.

 

Szinte hihetetlen, de nem öregszik a szeme

Lily Fogg és kutatócsoportja a grönlandi cápák szervei közül a szemeket vetették tüzetesebb vizsgálat alá. Mindeddig azt feltételezték a tengerbiológusok, hogy a grönlandi cápáknak rendkívül gyenge a látásuk, félig vakok, ráadásul egy gyakran a szemükön élősködő apró parazita rák miatt az egyedek jelentős része hamar teljesen el is veszíti a látását. 

A grönlandi cápa szemén élősködő parazita rák. Forrás: Marine Biology

Fogg és kollégái tíz grönlandi cápa szemszövetét vizsgálták meg, és ezek között akadt olyan minta, ami legalább 150 éves volt. A részletes vizsgálat azt találta, hogy a grönlandi cápák szeme minden sejtes és molekuláris eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a cápák jól lássanak a szürkületi zóna sötét félhomályában is – írják a kutatók a Nature Communications tudományos szaklapban 2026. január 5-én megjelent tanulmányukban.

A szürkületi vagy bathyális zóna a világóceán kétszáz és ezer méter közti mélységtartománya, amelynek felső határát a fotoszintézishez minimálisan szükséges fény hiánya, alsó határát pedig az a mélységtartomány jelöli ki, ahová a felszínről már semmiféle fény, még egyetlen foton sem képes lejutni. Az emberi szem számára nagyjából ötszáz méteres mélységtől kezdve már teljessé válik a sötétség.

A kutatók által megvizsgált szemszövetek úgy néztek ki, mintha ezeket elkerülte volna a természetes öregedéssel együtt járó elhasználódás, károsodás. Ez a grönlandi cápák szemében található DNS-javító mechanizmusok fokozott hatására vezethető vissza – mondja Lily Fogg, a tanulmány társszerzője és a Bázeli Egyetem biológus kutatója. 

                                A cápa szemét valamilyen ismeretlen regeneráló mechanizmus tartja fiatalon. Fotó: Science News/Ghislain Bardout

Ez a különleges mechanizmus olyan károsodásokat javít ki, amelyek egyébként sejthalálhoz és szövetdegenerációhoz vezetnének. A grönlandi cápa genomjának egy korábbi vizsgálata szintén fokozott DNS-javító funkcióra mutatott rá – mondja Alessandro Cellerino olasz fiziológus.

 

Egy titokzatos regenerációs képesség, ami életben tartja a szívet

Úgy tűnik azonban, hogy a szemgolyókban működő öregedésgátló mechanizmus nem feltétlenül fordul elő a grönlandi cápa összes szervében. Az állat szívét vizsgáló kutatók azt találták, hogy e szervben ugyanúgy kimutathatók azok a tipikus változások, amiket az időmúlás okoz a szívizomzat szövetein más gerincesek és az ember szívéhez hasonlóan – írták a tudósok még tavaly december 23-án a bioRxiv.org preprint oldalra feltöltött tanulmányukban.

DNS-analízishez vesznek mintát egy grönlandi cápától. Forrás: Arctic University

 – Az ellenkezőjére számítottunk – mondja Alessandro Cellerino, a tanulmány egyik szerzője és a pisai Scuola Normale Superiore munkatársa. Cellerino és csapata hat grönlandi cápa szívét boncolta fel és vizsgálta meg. A kutatók olyan szöveteket fedeztek fel, amelyek tele voltak azokkal a kemény hegekkel, amelyek az állatok öregedési folyamata során halmozódnak fel. 

Embereknél ez a fajta hegszövet a szív- és érrendszeri betegségek csalhatatlan jele. 

Rugalmatlanabbá teszi a szívet, ami megnehezíti a vér hatékony pumpálását, keringtetését. A kutatók a sejtkárosodás jeleit is kimutatták a cápák szívében, így például az energiát termelő mitokondriumok lebomlását és a sejtek regenerációs képességeinek a romlását. Cellerino szerint mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a hegek, továbbá az egyéb deformációk ellenére a cápák szíve továbbra is jól működik. 

Az eddig ismert legöregebb példány 512 éves volt. Forrás: Inhabitat

Még olyan károsodás esetén is képesek hatékonyan tovább pumpálni a vért, ami más állatoknál már garantáltan a szív leállását, működésképtelenségét okozná. A kutatók még nem tudják pontosan, hogy mi állhat e rendkívüli túlélőképesség hátterében, bár azt feltételezik, hogy a cápák testszövetei olyan védő hormonokat termelhetnek, amelyek segítenek a szívnek megbirkózni az életkorral összefüggésben fellépő degenerációkkal.

 

Még további mélyreható kutatások várnak a tudósokra a rejtély megfejtéséhez

Catherine Macdonald ökológus nem lepődik meg a két tanulmány eredményein. – Bármely ilyen hosszú élettartamú állatnak szüksége van mind a helyreállítás, mind a fenntartás képességére – mondja Macdonald, a Miami Egyetem munkatársa. A kutató többet szeretne megtudni arról, hogyan működik a cápák szeme és szíve az élő állatokban. Ezt azonban igen nehéz tanulmányozni egy olyan cápafajnál, ami akár 2200 méter mélyre is lemerülhet az arktikus óceán felszíne alá. 

A leghosszabb életciklussal rendelkező állatok. Forrás: Virginia Institute of Marine Science

– De ha jobban megértjük, hogy mi áll a grönlandi cápák hosszú élettartamának hátterében, az komoly támpontot adhat az emberek öregedésének rejtélyeire is – mondja a Miami Egyetem ökológusa. A tudós mindezek ellenére még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy a grönlandi cápáknál eddig és csak részben feltárt öregedésgátló mechanizmusok máris adaptálhatók legyenek az emberi gerontológiában. Csak a további és mélyreható kutatások dönthetik el, hogy az emberi életciklus kiterjesztéséhez a grönlandi cápák szolgáltathatnak-e hatékony muníciót a tudománynak.