Küzdelem a tavaszi fagyokkal: így védi a hazai gyümölcsöt a modernizáció és a kárenyhítési alap

A klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabb tavaszi időjárás súlyos kihívás elé állítja a magyar gazdálkodókat. A kormányzat kettős stratégiával válaszol a fagykár fenyegetésére: az azonnali túlélést a kárenyhítési alap és az uniós krízisforrások szolgálják, a hosszú távú védelmet pedig a technológiai fejlesztéseket támogató, célzott pályázatok biztosítják.

Pluszforrás jut a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek Fotó: SEBASTIAN WILLNOW Forrás: DPA

Az utóbbi évtizedben egyértelművé vált, hogy a tavaszi fagyok nem kivételes anomáliát, sokkal inkább állandósuló kockázatot jelentenek a hazai gyümölcstermesztésben. Az enyhe telek és a szokatlanul meleg februári hetek hatására a fák a megszokottnál hetekkel korábban rügyeznek és virágoznak, ami kritikusan sebezhetővé teszi őket a márciusi és áprilisi fagyokkal szemben. A múlt évben országszerte több ezer hektárnyi gyümölcsültetvény szenvedett súlyos fagykárokat, a kajszi-, őszibarack- és almatermés jelentős része odaveszett a hirtelen jött lehűlésben.

 A cél az, hogy a szélsőséges időjárás és fagykár ellenére is bőséges, kiváló minőségű hazai gyümölcs kerüljön a magyar családok asztalára
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Lépések a fagykár ellen

A drasztikus terméskiesés azonnali beavatkozást igényelt a kormányzat részéről. Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a szaktárca több lépcsőben is segíti a bajba jutott gazdákat. Az elmúlt hónapokban összesen 1,45 milliárd forint előleget fizettek ki a kárenyhítési alapból, ami gyors likviditási segítséget jelentett az érintetteknek. Ezt egészítette ki egy rendkívüli, 4,2 milliárd forintos uniós krízistámogatás, amelyre a kérelmeket február 10-ig nyújthatták be a harminc százalékot meghaladó hozamcsökkenést elszenvedő szőlő- és gyümölcstermelők.

A pénzügyi kompenzáció mellett a jövőbe mutató megoldásokra is nagy hangsúlyt fektet a kormányzat. Nemrég egy új, kétmilliárd forintos pályázati kiírás indult a Közös agrárpolitika stratégiai terv keretében, amely kifejezetten a fagykárt szenvedett ültetvények cseréjét támogatja. A cél olyan új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, ellenállóbb fajták telepítése, amelyek hosszabb távon is versenyképesek maradnak.

Prevenció és gyors alkalmazkodás

A megelőzés legalább ennyire fontos. A tavalyi év végén egy hárommilliárd forintos keretösszegű beruházási támogatás zárult le, amely a fagyvédelmi technológiák beszerzését segítette. A gazdálkodók ebből a forrásból modern fagyvédelmi gépeket, például szélgépeket, füstölőberendezéseket vásárolhattak, vagy fagyvédelmi öntözőrendszereket építhettek ki.

A fizikai védekezésen túl a biológiai innovációk is egyre nagyobb szerepet kapnak a magyar földeken. A szakemberek ma már a növények szöveteinek megerősítésében is komoly fantáziát látnak. Új technológiák és speciális növénykondicionálók alkalmazásával növelhető a sejtnedvek cukorkoncentrációja, ami természetes fagyállóként működik, így a fák sokkal jobban elviselik a hirtelen hőmérséklet-zuhanást. Emellett a telepítési támogatások a később virágzó, ellenállóbb fajták térnyerését is segítik.

A magyar gyümölcságazat sorsa a gyors alkalmazkodáson múlik. Az állami kárenyhítés és a vis maior szabályok rugalmas alkalmazása biztosítja az anyagi stabilitást a legnehezebb években, a technológiai megújulás pedig felkészíti az ültetvényeket a klímaváltozás hatásaira. A cél egyértelmű: a szélsőséges időjárás ellenére is bőséges, kiváló minőségű hazai gyümölcsnek kell kerülnie a magyar családok asztalára.