Ismét a muszlimok érdekeit tartja szem előtt a brit miniszterelnök

A bevándorlók érdekei láthatóan továbbra is fontosabbak a brit kormánynak, mint a saját állampolgáraik. Keir Starmer miniszterelnök a szólásszabadság korlátozásától sem riad vissza, csak hogy gátat vessen az „iszlamofóbiának”.

Keir Starmer brit miniszterelnök Fotó: AFP

Új iszlamofóbia-definíciót vezetne be Keir Starmer brit miniszterelnök kormánya, a szakértők azonban attól félnek, hogy a lépés nem a muszlimok elleni gyűlöletet csökkentené, hanem a szólásszabadságot nyirbálná meg – írja az Origo a The Telegraph brit napilapra hivatkozva.

Starmer ismét a muszlimok jogait védené (Fotó: Anadolu/AFP)

Jonathan Hall, a terroristaellenes jogszabályok független felülvizsgálója szerint a Munkáspárt javaslata gátolhatja a szabad véleménynyilvánítást a muszlimokkal és vallásukkal kapcsolatban.

Hall a BBC-nek elmondta, hogy a „laza megfogalmazás” miatt az emberek félni fognak beszélni olyan dolgokról, amelyeket pedig őszintén fontosnak tartanak.

Ez a veszély nem elméleti, hiszen hasonló tendenciák már megfigyelhetők voltak a „nem bűncselekménynek minősülő gyűlöletincidensek” (NCHI) körüli visszás ügyekben, ahol a rendőrség már pusztán online sértőnek ítélt megnyilvánulások miatt is indított nyomozást, sőt letartóztatásokat is, mint például Graham Linehan komédiaíró esetében.

Hall kritikája nem állt meg itt. A szakértő megkérdőjelezte egy ilyen definíció létjogosultságát is, emlékeztetve arra, hogy az antiszemitizmus elleni, 2016 óta érvényes IHRA-definíció sem tudta megakadályozni a zsidók elleni támadások vagy a terrorcselekmények számának növekedését.

És felmerül a kérdés, mi az előnye egy muszlimellenes gyűlölet definíciójának? A zsidók esetében nem működött. Kíváncsi vagyok, hogy a muszlimok esetében működni fog-e

– emelte ki Hall, aláhúzva, hogy bár a muszlimok kétségtelenül lehetnek terrorista támadások célpontjai, egy rosszul megfogalmazott definíció nem jelent valós védelmet számukra.

A fő aggodalom az, hogy a definíciót politikai célokra használhatják fel, és elhallgattathatják a muszlim kultúrával, a migrációval vagy az iszlamista terrorizmussal kapcsolatos kényelmetlen témákról szóló legitim vitát.

Hall arra is felhívta a figyelmet, hogy a definícióban szerepelnie kellene olyan példáknak, amelyek egyértelműen nem minősülnek muszlimellenes gyűlöletnek, különben az intézmények – például könyvtárak – öncenzúrázni kezdhetnek, és eltávolíthatnak olyan műveket, amelyek kritikusak az iszlámmal szemben, mint például Roger Scruton munkái. Scrutont 2019-ben azért bocsátották el egy kormányzati tanácsadói posztról, mert azt állította, hogy az iszlamofóbia fogalmát a Muszlim Testvériség találta ki a kényes témákról szóló diskurzus megakadályozására.

Steve Reed, a Munkáspárt közösségi ügyekért felelős minisztere azzal védekezett, hogy a definíció nem fogja gátolni a szólásszabadságot, és nem korlátozza sem a vallások kritizálását általában, sem egy adott vallás kritizálását. Szerinte az emberek továbbra is szabadon bírálhatják majd a muszlim országokból érkező migrációt vagy az iszlamista terrorizmust anélkül, hogy muszlimellenességgel vádolnák őket.

Reed visszautasította Hall azon aggodalmát is, hogy a definíció hatástalan lenne, szerinte a Hall által is említett antiszemitizmus-definíció segített a Munkáspártnak gyökerestül kiirtani a problémát. 

Ennek a pozitív képnek azonban némileg ellentmondanak a szigetországban élő zsidók mindennapi tapasztalatai, akik az antiszemitizmus súlyosbodásáról számolnak be Nagy-Britanniában, olyannyira, hogy jelentős részük már a kivándorlást fontolgatja.

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)