Ma lenne nyolcvanéves Venczel Vera, az Egri csillagok Vicuskája

Ma ünnepelné 80. születésnapját a magyar színjátszás halhatatlan csillaga. Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész nevéhez emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik, emellett számtalan kultikus magyar filmben láthattuk, egyebek mellett az Egri csillagokban, a Kárpáthy Zoltánban vagy az Isten hozta, őrnagy úr!-ban.

Venczel Vera Fotó: Fortepan/ FŐFOTÓ

Venczel Vera nyolcvan éve, 1946. március 10-én született Budapesten. 

Venczel Vera ma lenne 80 éves (Fotó: MTI)

Venczel Vera már gyerekkorában színésznek készült

Édesapjával sokat járt színházba, de különösen a verseket szerette, felnőttként mély barátság fűzte Pilinszky János költőhöz. A gimnáziumi évek alatt beiratkozott egy Heller Ágnes vezette önképzőkörbe, majd szülei elvitték Makay Margit színésznőhöz. Ő tanította, biztatta, így indult el a színi pályán, és már középiskolás korában szerepet kapott Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly (későbbi férje) Egy csónak visszafordul című filmjében. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma: Egyetem) első nekifutásra felvették, Pártos Géza színházi rendező osztályába került. Már a főiskolai vizsgáin felfigyelt rá Várkonyi Zoltán, a Vígszínházban rá osztotta a komorna szerepét Heltai Jenő A néma levente című darabjában. A filmgyárba is hívták forgatni, így 1967-ben az Egy szerelem három éjszakája és a Tanulmány a nőkről című filmekben már szerepelt. 

A nézők szívébe a következő évben, az Egri csillagok Vicuskájaként lopta be magát, a szerepet a közönség szavazata alapján kapta meg.

Venczel Vera és Kovács István az Egri csillagok című filmben (Forrás: Pannonia Entertainment)

Pályakezdőként a legnagyobbaktól tanult

A színésznő olyan művészóriásoktól tanulhatott, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits Zoltán, és olyan filmrendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Makk Károly, Fábri Zoltán vagy Sándor Pál. 

Diplomáját 1968-ban kapta meg, és azonnal a Várkonyi irányította Vígszínházhoz szerződött, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt.

Törékeny, finom alkatának köszönhetően fiatal színésznőként naivaszerepeket alakított, lírai, tiszta női karaktereket keltett életre a színpadon (Csehov: Ványa bácsi, García Lorca: Bernarda Alba háza). A tévéfilmekben is hasonló női alakokat formált meg, például Móricz Pillangójában (1970), a Mikszáth regényéből készült A fekete városban (1971) és az Ida regénye című Gárdonyi-feldolgozásban (1974). A Pillangó női főszerepének megformálásáért elnyerte a monte-carlói Arany Nimfa-díjat, maga Vittorio de Sica dicsérte az alakítását. 

Szinkron, rádiójátékok, mesejátékok

A hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen szinkronizált is, több mint félszáz filmben kölcsönözte hangját külföldi színészeknek, ilyen volt A három muskétás, avagy a királyné nyaklánca, A vágy titokzatos tárgya, a Fanny és Alexander és a Jane Eyre. A színház és a tévé mellett rádiójátékokban (A vihar, Fekete gyémántok), mesejátékokban (Marie, a kis hajó, Pipi néni, csipcsirip...!) is gyakran hallhatta a közönség.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Pályája kezdete óta több mint nyolcvan tévéjátékban és sorozatban, legalább 25 filmben láthatta a közönség, színházi bemutatóinak száma elérte a kilencvenet. A Vígszínházban egyebek mellett a Búcsúszimfónia (1996), A kaukázusi krétakör (2003), a Haarmann (2006) című darabokban formálhatott meg új alakokat, jellemeket. Többévnyi kihagyás után újra játszott játékfilmekben is, többek között Szabó István Rokonok (2005), Bacsó Péter De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006), Dettre Gábor Tabló (2008) című alkotásában. 2018-ban a Moldovai Katalin rendezte, számos nemzetközi fesztivál versenyprogramjában szereplő Ahogy eddig című rövidfilm főszerepét alakította. A színésznő 2015-ben a Vígszínház 120. évadának alkalmából mesélt a közönségnek a teátrumról, Várkonyi Zoltánról és a legendás előadásokról. Az utolsó években a Hegedűs a háztetőn, a Tévedések vígjátéka, A vágy villamosa, a Sógornők, a Fátyol nélkül, a Találkozás, a Hamlet és A félkegyelmű című darabban lépett színpadra, a Házi Színpadon a Szepes Mária misztikus regényéből írt monodrámát, A vörös oroszlánt adta elő (a 2007-ben elhunyt írónőhöz mély barátság fűzte). Venczel Vera utoljára a Pesti Színházban 2018. március 2-án bemutatott, A félkegyelmű című előadásban lépett színpadra, majd egy elhúzódó betegség miatt lemondta szerepeit. Súlyos tüdőbetegségben szenvedett, 75 éves korában 2021. október 22-én budapesti otthonában hunyt el.

Fotó: Dömölky Dániel

Díjai, elismerései

Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 1975-ben vehette át a Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, 1987-ben Kazinczy-díjjal tüntették ki. 2003-ban és 2011-ben Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt kapott. 2008-ban a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, ugyanabban az évben portréfilm készült róla. 2010-ben érdemes művész, 2016-ban kiváló művész címmel ismerték el, 2011-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjjal és Bilicsi-díjjal tüntették ki. 2015 januárjában elsőként tüntették ki a Szepes Mária-díjjal, 2016-ban Tolnay Klári-díjat kapott, 2018-ban Prima díjas lett. 2019-ben átvehette a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját, 2020-ban neki ítélték a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat. 2021-ben A Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozat díjával tüntették ki. 2022-ben emlékére második férje, Czapp György grafikus megalapította a Vígszínház Venczel Vera-emlékdíját, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák.