Kapu Tibor és a magyar űripar bemutatkozott Londonban

Űrhajós, űrre nemesített növények és magyar fejlesztésű sugárzásmérő technológiák – ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a londoni Space-Comm Expo Europe űrkutatási és űripari konferencia egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb standja lett a magyar.

Nagy tömeget vonzó, önálló standdal, a szakmai kérdéseket megválaszoló kutatókkal, előadásokkal és űrhajósok részvételével zajló panelbeszélgetéssel mutatkozott be a magyar űrkutatás és űripar Európa legnagyobb és legrangosabb űrkutatási és űripari rendezvényén, a londoni Space-Comm Expo Europe-on – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a HUN-REN. A megújult HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatással kapcsolatos tevékenysége, újonnan meghirdetett stratégiai űrkutatási programja, valamint a Hunor program keretein belül a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek eredményei komoly érdeklődést keltettek a konferenciára kilátogató több mint ötezer szakember, kutatók, iparvállalatok képviselői, kormányzati szereplők körében. A standon lehetőség volt személyesen is találkozni Kapu Tiborral, a Hunor program kutatóűrhajósával és Cserényi Gyulával, a Hunor program kiképzett kutatóűrhajósával.

Fotó: HUN-REN

A magyar részvétel súlyát tovább növelte, hogy Kapu Tibor önálló előadáson mesélt az Axiom–4 küldetésről és a Hunor program részként végzett kísérletekről. Ezt követően részt vett egy panelbeszélgetésen is, ahol Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója, egyben a konferencia egyik sztárelőadója, valamint Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományos területekért felelős tudományos alelnöke voltak beszélgetőpartnerei. Az űrhajósok kiemelték, hogy

az egyre fejlettebb robotok korában is szükség van az ember által végzett űrmissziókra és kísérletekre.

Szalay Zsolt azt hangsúlyozta a beszélgetésen, hogy a robbanásszerűen fejlődő űripar a Magyarországhoz hasonló kisebb országoknak is kiváló lehetőséget kínál arra, hogy néhány kiemelt területen a globális élvonalba kerülve versenyelőnyre tegyen szert.

A HUN-REN hálózatában jelenleg nyolc intézetben

mintegy kéttucatnyi kutatócsoport és csaknem 160 kutató foglalkozik valamilyen formában az űrkutatással.

Őket négy intézet és négy kutató képviselte a kiállításon, ahol kiderült: nagy ereje van az egységes megjelenésnek, a tudományterületek és az intézmények együttműködésének. A standon nemcsak mély szakmai beszélgetések zajlottak, hanem jövőbeni együttműködések körvonalai is kirajzolódtak.

Kapu Tibor (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

– A múlt hónapban bejelentett átfogó űrkutatási programunk is azt a stratégiai célt szolgálja, hogy megtaláljuk és kihasználjuk a kutatócsoportok közötti szinergiákat. Ahogy a londoni rendezvényen is kiderült, ennek révén nagyobb érdekérvényesítő képességekkel tudunk tárgyalni a nemzetközi színtéren meghatározó szereplőkkel, köztük a tudományos élet és az üzleti szektor képviselőivel. Két nap alatt is számos megkeresést kaptunk, többek között a Holdra szállásban is érdekelt űripari óriáscégektől, ezekről a közeljövőben tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Kiemelt jelentőségű számunkra, hogy társadalmi és gazdasági értelemben is hasznosítani tudjuk a tudományos téren elért eredményeinket – mondta Szalay Zsolt.

A magyar űrkutatásnak nemzetközi szinten is kiemelten sikeresnek számító területe a sugárzásmérés, a dozimetria.

A Pille dózismérő első változata már az 1970-es években bemutatkozott az űrben, 2003 óta pedig szabványos felszerelése a Nemzetközi Űrállomásnak, és mindmáig ez az egyetlen olyan eszköz, amellyel meghatározható az űrhajósokat az űrséták során érő többletdózis.

Jelentős eredményeket értek el a magyar kutatók a kisméretű műholdak fejlesztésében vagy az űridőjárás vizsgálatában is. A hazai tudományos infrastruktúra is nemzetközi színvonalú: a Sopron mellett működő Zéró Mágneses Laboratórium vagy az Atommagkutató Intézet debreceni, a napszél hatását imitáló gyorsítóberendezései széles körű kutatási lehetőségeket kínálnak.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Kapu Tibor Londonban (Fotó: HUN-REN)