– A múlt hónapban bejelentett átfogó űrkutatási programunk is azt a stratégiai célt szolgálja, hogy megtaláljuk és kihasználjuk a kutatócsoportok közötti szinergiákat. Ahogy a londoni rendezvényen is kiderült, ennek révén nagyobb érdekérvényesítő képességekkel tudunk tárgyalni a nemzetközi színtéren meghatározó szereplőkkel, köztük a tudományos élet és az üzleti szektor képviselőivel. Két nap alatt is számos megkeresést kaptunk, többek között a Holdra szállásban is érdekelt űripari óriáscégektől, ezekről a közeljövőben tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Kiemelt jelentőségű számunkra, hogy társadalmi és gazdasági értelemben is hasznosítani tudjuk a tudományos téren elért eredményeinket – mondta Szalay Zsolt.
A magyar űrkutatásnak nemzetközi szinten is kiemelten sikeresnek számító területe a sugárzásmérés, a dozimetria.
A Pille dózismérő első változata már az 1970-es években bemutatkozott az űrben, 2003 óta pedig szabványos felszerelése a Nemzetközi Űrállomásnak, és mindmáig ez az egyetlen olyan eszköz, amellyel meghatározható az űrhajósokat az űrséták során érő többletdózis.
Jelentős eredményeket értek el a magyar kutatók a kisméretű műholdak fejlesztésében vagy az űridőjárás vizsgálatában is. A hazai tudományos infrastruktúra is nemzetközi színvonalú: a Sopron mellett működő Zéró Mágneses Laboratórium vagy az Atommagkutató Intézet debreceni, a napszél hatását imitáló gyorsítóberendezései széles körű kutatási lehetőségeket kínálnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!