Az európai uniós felsőoktatási és kutatási miniszterek informális tanácsülésén a Nobel-díjas tudós bevezető előadásában elmondta: Európa gazdasági versenyképességében kulcsszerepe van a kutatásnak, az innovációnak és a nemzetközi együttműködéseknek.
A versenyképességi célok elérését azonban nem segíti elő az Európai Tanács 2022. decemberi döntése, amely kizárta a modellváltó egyetemeket az európai kutatási finanszírozásból, meghiúsítva ezzel, hogy a Nobel-díjas által vezetett magyar kutatási programhoz más országok egyetemei csatlakozzanak.
Krausz Ferenc az általa vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ példáján keresztül mutatta be a résztvevőknek, hogy miként jelenthet egy felfedező kutatásból származó tudományos áttörés megoldást korunk egyik legnagyobb kihívására: hogyan tudjuk biztosítani az egészséges életet a világ szegényebb és gazdagabb társadalmaiban egyaránt.
A Nobel-díjas tudós elmondta:
évente a világban 17 millió 70 évesnél fiatalabb ember hal meg olyan nem fertőző betegségekben, mint a rák, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri elégtelenség.
Az Európai Unió országai számára a korai előrejelzés hiányában későn elindított kezelések évente 1000 milliárd euró költséget jelentenek (lakosonként 2500 eurót). A fejletlen gazdaságú országok azonban nem tudják megfinanszírozni ezeket a jelentős egészségügyi kiadásokat. Számukra az egyetlen megoldás az olcsó korai előrejelzés lehet.
A felfedező kutatás képes segítséget nyújtani ezen kihívás megoldásában? – tette fel a kérdést Krausz Ferenc. A válasza is egyértelmű volt: Igen, tud.
Ezt követően a Nobel-díjas fizikus bemutatta a magyarországi Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ által a németországi Ludwig-Maximilians-Universität München, valamint a Max Planck Institute of Quantum Optics intézettel együttműködésben fejlesztett technológiát, amely a Krausz Ferenc és kutatótársai által megalkotott attoszekundumos lézerpulzusok segítségével képes egyszerű vérminták mesterséges intelligenciával támogatott elemzésén keresztül előrejelezni a négy legjelentősebb halálokot jelentő, nem fertőző megbetegedést.
A technológia működőképességére már megvannak az első bizonyítékok
– tette hozzá Krausz Ferenc.
Krausz Ferenc elmondta: már zajlanak a tárgyalások az osztrák kutatási miniszterrel, hogy a német–magyar együttműködés kibővüljön osztrák kutatóintézetekkel és egyetemekkel. Lengyel partnerekkel is elkezdődött az egyeztetés, azonban az Európai Tanács 2022. december 15-i határozata, amely számos magyar egyetemet kitiltott az európai finanszírozási programokból, megakadályozta, hogy egy München–Budapest–Wroclaw konzorcium közösen pályázzon egy európai ERC-támogatásra és ezáltal megvalósuljon a nemzetközi együttműködés.
A Nobel-díjas tudós előadása végén bemutatott egy videót a budapesti új CMF épület terveiről, amelyhez a kormány 75 milliárd forint támogatást biztosított 2030-ig.
Borítókép: Krausz Ferenc (Fotó: AFP)
