Kik fizetnek többet, kik kevesebbet?
Kapitány István ezzel együtt azért ígérhet változatlan számlákat, mert a MEKH csak a hálózati díjakat szabja meg, a lakossági árakról és az esetleges további kompenzációról a tárca dönt, kormányrendeletben hirdeti ki. Ez azonban még nem jelent meg. A hatósági adatokból kiszámolható, hogy a lakossági mérőhelyeken az alapdíj-emelés nettó 70–75 milliárd forintos többletet okozna. Mivel a 36 forintos ár rögzített, a rezsicsökkentett sávban keletkező, nettó 20–24 milliárd forintos forgalmidíj-megtakarítás a rezsivédelmi kasszában marad, így a költségvetésnek nagyságrendileg 50–55 milliárd forint új forrást kell találnia. A kompenzáció tisztán csak úgy érvényesülhet, ha minden lakossági főmérőnél külön soron jóváírják a havi 1368 forintos többletet.
Ha a rendelet kivétel nélkül kompenzál minden lakossági csatlakozási pontot, akkor a több mint négymillió magyar háztartás nem fizet többet januártól, a sávhatár felett fogyasztók pedig akkor járhatnak jobban, ha a 70,1 forintos lakossági piaci árból lefaragják a forgalmidíj-csökkenést. Ha viszont a kormány korlátokat szab, több százezer lakossági mérőhelynél valóban megugranak a kiadások.
A változás egyértelmű nyertese a közepes és nagy energiaigényű vállalkozások csaknem ötvenezer telephelye, így ezt lehet értékelni a többségében hazai vállalkozásokat támogató intézkedésként. A felemás eredmény rosszabbik oldalán viszont azok az alacsony fogyasztású, nem lakossági mérőhelyek kerülhetnek, amelyekre nem vonatkozik az állami kompenzáció; ezek a biztos vesztesek.
























