Iskolai szexbotrány: jogi szigorítást várnak a családszervezetek a gyermekek védelmében

Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák szükségesek annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől. Az iskolai szexbotrány kapcsán felvetették a büntető törvénykönyv szigorításának lehetőségét is.

785658952 Fotó: shutterstock

A férfi – folytatták –, aki egy budapesti általános iskolában dolgozott pedagógiai asszisztensként (azóta elbocsátották) e viszonyt teljesen rendben valónak mutatta be, arra hivatkozva, hogy az a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) szerint nem minősül bűncselekménynek. 

Egy 14 év feletti gyermek ugyanis szabad akaratából felnőttel szexuális kapcsolatot létesíthet jogkövetkezmények nélkül

– írták.

A gyermeknek is vannak jogai

A férfi a saját szexuális orientációjáról beszélt, azonban egyetlen dologról nem ejtett szót: az érintett gyermek jólétéről és jogairól – áll a közös kommünikében. A három egyesület és a Szent István Intézet úgy fogalmazott, hogy 

e kérdések a hatályos büntetőjogon túlmutatnak, megválaszolásra várnak, hiszen a gyermek jogai és érdekei egy felnőtt ember szexuális önmegvalósításához fűződő jogaival merőben ellentétesek lehetnek.

A közleményben hangsúlyozták, hogy 

18 év alatt mindenki gyermek, és mindenkit megilletnek a gyermekjogok. 

Az ő védelmükben rögzítik a hatályos jogszabályok, hogy például ne vásárolhassanak alkoholt, ne drogozzanak, ne vásárolhassanak dohánytermékeket, ne is léphessenek be dohányboltba, szerencsejátékot ne folytathassanak és – főszabály szerint – ne köthessék össze az életüket egy másik emberrel – sorolták. 

A gyermekek védelmében követelnek szigorítást az iskolai szexbotrány után. Fotó: Koszticsák Szilárd

A kommüniké emlékeztetett arra is, hogy mindezek az ENSZ 1989-ben elfogadott és az Egyesült Államokon kívül minden részes állam által ratifikált gyermekjogi egyezményéből is következnek. Mint írták, épp azért születtek meg e szabályok, mert egy gyermeknek az életkorából fakadóan joga van a gyermekkorhoz. Joga van az ebből fakadó kiemelt védelemhez, joga van ahhoz, hogy a testi integritását a fogantatástól kezdve védjék, hogy a testi és lelki egészsége, integritása megfelelő védelemben részesüljön.

Elég szigorú a Btk.?

Vajon ennek fényében az, hogy a büntető törvénykönyv szerint 14 év felett egy gyermek beleegyezését adhatja a szexuális aktusra, feljogosíthat-e egy felnőtt embert arra, hogy e hozzájárulást kihasználja? – tették fel a kérdést a szervezetek, azt is felvetve: 

attól, hogy valami nem bűncselekmény, rendben lesz-e vajon gyermekjogilag? 

Álláspontjuk szerint a hatályos büntetőjogi szabályok átgondolást igényelnek, egyúttal társadalmi konszenzust sürgetnek abban, hogy – a hatályos büntetőjogtól függetlenül – a gyermekek jogaira kompromisszumok nélkül tekintsünk, és hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga mindig megelőzze a felnőtt emberek szexuális vonzódáshoz való jogát. 

El lehetne kerülni a traumákat

Megfogalmazásuk szerint a gyermek fejlődése, felnőtté válásának folyamata nem absztrakt jelenség, hanem biológiai és lélektani valóság. A felnőtt, érett személyiség egyik mutatója a homloklebeny, amelynek érettsége segít abban, hogy autonóm döntést tudjunk hozni, felmérjük a tetteink következményeit és kontrolláljuk az adott pillanatban ránk törő érzelmeket, azaz valódi beleegyezést tudjunk adni érzelmileg összetett kérdésekben is – közölték.

Álláspontjuk szerint egy felnőttet szexuális szereplőként beengedni a gyermek életébe mindezek hiányában óriási sérülésveszély, ha nem önmagában sérülés. Meggyőződésük – írták –, hogy ezeket a traumákat gyermekkorban el lehet és el is kell kerülni, a gyermeket ilyen sérülésektől a társadalomnak meg kell védenie. 

A gyermekjogok mindannyiunkat köteleznek, nemcsak az államot, hanem minden felnőtt embert. A gyermekek jogai mindig meg kell, hogy előzzék a felnőttek igényeit. 

A gyermekjog nem kompromisszum

– hangsúlyozták.

Ezek alapján a szervezetek 

kezdeményezik a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó felülvizsgálatát, azok következetes, a gyermekek legjobb érdekeit figyelembe vevő módosítását, 

ehhez gyermekjogi szakmai segítséget felajánlva. 

Egyes európai országokban a korkülönbséget is figyelembe veszik

– Álláspontom szerint indokolt lehet a 2012. évi C. törvény (Btk.) vonatkozó rendelkezéseinek jogalkotói vizsgálata, esetleges módosítása. Vizsgálat tárgya lehet, hogy az Európai Unió tagállamaiban hogyan, milyen módon szabályozzák a beleegyezési korhatárt. Indokolt lehet ennek jogalkotói újragondolása, szigorítása. Vannak olyan európai országok, ahol figyelembe veszik azt is, hogy mekkora a korkülönbség a két fél között. Ha nagy, az bizonyos esetekben szigorúbb büntetést von maga után, például Máltán és Cipruson – írta lapunknak is elküldött értekezésében Tényi István. A feljelentéseiről elhíresült egykori országgyűlési képviselő felsorolja, hogy mely országokban magasabb a beleegyezési korhatár, Magyarországhoz hasonlóan további hat európai ország (Ausztria, Bulgária, Észtország,
Németország, Olaszország és Portugália) szabályozása szerint a beleegyezési korhatár 14 év. A többi országban mindenhol magasabb érték van meghatározva, egyes országokban (Málta, Írország) például 18 év.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)