Nem tiltható a ChatGPT használata Magyarországon

Az általános adatvédelmi rendeletnek azonban meg kell felelnie – mondta lapunknak Péterfalvi Attila a ChatGPT használatáról.

A hatóság feladata a konkrét adatkezelések, és nem egyes technológiai megoldások általános vizsgálata – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia (MI), illetve a ChatGPT használata nem tiltható meg, de egyes esetekben meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek. E körben az Európai Unió jogalkotása jelenleg folyamatban van – tájékoztatott.

A ChatGPT használata jogszabályellenes lehet az uniós adatvédelmi szabályzat szerint (Fotó: Europress/AFP)

Hozzátette, mint az számos médiumban megjelent, az olasz adatvédelmi hatóság egy 2023. március 20-án történt adatvédelmi incidens miatt tíz nappal később vizsgálatot indított a ChatGPT szolgáltatása miatt, és ideiglenes intézkedésként a vizsgálat idejére elrendelte az eszköz felfüggesztését Olaszországban. A felmerült aggályok kezelésére a ChatGPT szolgáltatást üzemeltető OpenAI az olasz adatvédelmi hatósággal egyeztetve vállalásokat tett, amelyek 2023. április 30-ig történő teljesítése esetén a ChatGPT szolgáltatás újraindulhat Olaszországban – ismertette a NAIH elnöke. 

Kiemelte, hogy az Európai Adatvédelmi Testület egy munkacsoportot hozott létre a ChatGPT-vel kapcsolatos kérdések egyeztetésére, amelynek munkájában a NAIH is részt vesz. A magyar hatóság nyomon követi az olasz adatvédelmi szervezet fent említett eljárásának alakulását, továbbá az európai uniós adatvédelmi hatóságokkal egyeztet a munkacsoport keretében, és ez alapján teszi meg a szükséges lépéseket – mondta lapunknak Péterfalvi Attila.

Mint arról a Magyar Nemzet is korábban beszámolt, a technológiai ipar vezető szereplői sürgették az MI-fejlesztések azonnali felfüggesztését a szerintük a társadalmat fenyegető veszélyek miatt. Nyílt levelükben közölték: a techóriások között fokozódó verseny oda vezethet, hogy az eszköz ellenőrzése kicsúszik a kezükből és egy erőteljes digitális elmét hoz létre, amelynek viselkedését maguk az alkotók sem képesek már megérteni, megjósolni és irányításuk alatt tartani. Az MI-vel foglalkozó szakértők aggályaikat hangoztatták amiatt, hogy az új MI-eszközök a tanulási folyamataik révén képessé válhatnak elfogult válaszokra, álinformációk terjesztésére, valamint sérthetik a fogyasztók személyiségi jogait.

Egy lapunknak adott interjúban Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa is a dezinformáció terjesztését nevezte a legnagyobb veszélynek, de komoly aggályként beszélt az uniós GDPR-szabályokban foglalt személyes adatok védelméről, mert nem lehet tudni, hogy mi történik velük. Veszelszki Ágnes, az NKE tanszékvezető docense a szerzői jogot illető kérdéseket fogalmazott meg, mondván az MI által alkotott szövegek a hagyományos szabályok szerint nem tekinthetők plá­giumnak, de a sok mintából, többmilliónyi szöveg felhasználásával létrejött új szöveg jogtulajdonosai sem ismertek, hasonlóan a képalkotó MI-hez.

A legfrissebb fejlemény pedig Elon Musk amerikai nagyvállalkozó bejelentése. A ChatGPT-t baloldali-liberális irányban elfogultnak tartó Musk úgy döntött, hogy ennek alternatívájaként létrehozza saját TruthGPT nevű MI-platformját, amely minden eszközével az igazság megismerésére és a világegyetem természetének megértésére törekszik majd. Véleménye szerint más technológiai nagyvállalatok vezetőinek, mint Mark Zuckerbergnek és Bill Gatesnek, csak korlátozott tudásuk van az MI területén.

Borítókép: Péterfalvi Attila (Fotó: Mandiner/Ficsor Márton)