Akit többször „elgázolt a villamos”

Igazán sajátságos, mondhatni, különös pályafutást mondhat magáénak Karácsony Gergely, aki annak ellenére, hogy szétverte az LMP-t, elárulta szövetsége­seit, többszörösen megbukott miniszterelnök-jelöltként, ám felelősséget soha semmiért nem vállalt, valahogy mégis mindig puhára esik.

„A f…szért hagytam rábeszélni magam”

A zuglói fiaskó azonban nem tépázta meg Karácsony Gergely önbizalmát, aki akár az ország vezetésére is alkalmasnak gondolta magát. Ehhez az oldalvízhez azonban neki és a pártjának újabb „vezérhajóra” volt szüksége, ami a már a hanyatlás útjára lépő MSZP lett. A 2018-as országgyűlési választáson Karácsony így lett az MSZP és a Párbeszéd közös listájának vezetője, miniszterelnök-jelöltje. Az eredmény óriási bukás lett, ennek ellenére az MSZP hátán a Párbeszéd újra bejutott a parlamentbe, sőt frakciót is alakíthatott. Nem sokkal később viszont a Párbeszéd egy belső irata szerint Karácsonyék már azon lamentáltak, hogy a szocialisták és az agonizáló LMP széthullásából akár tőkét is kovácsolhatnának. A vitairatban továbbá „toxikus arcokkal” jellemezhető, „ethoszát vesztett, kiüresedett, széteső közösségnek” nevezték az MSZP-t. Sőt, 

egy nyilvánosságra került hangfelvételen Karácsony arról beszélt, „alapvetően az az érzésem, hogy a f…szért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem”. 

Ez az érzése azonban 2021-re elpárolgott Karácsonynak, aki látványos keretek között jelentette be, hogy elindul a baloldal miniszterelnök-jelölti előválasztásán – az ominózus 99 Mozgalom támogatásával. Hangoztatta, hogy Orbán Viktor legyőzésére és az ellenzék vezetésére önmagát tartja a legalkalmasabb jelöltnek, egyúttal kijelentette azt is: csak abban az esetben lépne vissza a miniszterelnök-jelöltségtől, „ha elüti egy villamos”. Öt nap múlva a „szerelvény” meg is érkezett: Karácsony bejelentette, hogy visszalép az előválasztáson nála rosszabbul szereplő Márki-Zay Péter javára.

Városvezetés helyett látszatintézkedések

Pártpolitikai tevékenysége mellett Karácsony Gergely Budapest első embereként sem állt eddig a helyzet magaslatán. Ismert: a 2019-es önkormányzati választáson nyerte el a főpolgármesteri tisztséget, de a közel négyéves tevékenységét leginkább a magyarázkodás, az eredménytelenség, valamint a látszatintézkedések jellemezték. Karácsony egyik első intézkedéseként a Nagykörút jelentős részén gigantikus méretű dugókat okozott az autósok tömegéhez képest elenyésző létszámú biciklisek kedvére létrehozott kerékpársáv. Emlékezetes a Városháza eladásának az ügye (Városháza-gate) is. Mint ismert, nyomozás folyik amiatt is, mert az Anonymus nevű álarcos alak 2021 őszén olyan hanganyagokat hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Karácsony Gergely végig azt állította, hogy nincsen semmiféle ügy, ám tavaly decemberben mégis több embert gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség.

Beszédes volt Budapest politikai helyzetét illetően, hogy tavaly májusban Karácsony Gergely a tervezett kezdés után nem sokkal bejelentette, hogy nem tudják a Fővárosi Közgyűlés ülését megtartani, mert határozatképtelen a testület. A patthelyzet Bősz Anett személye miatt alakult ki, miután a Momentum nem támogatta, hogy a Demokratikus Koalíció a Gy. Németh Erzsébet által üresen hagyott főpolgármester-helyettesi székbe ültesse Bőszt. A politikai csatározások mellett Budapest pénzügyeinek a kezelése sem tartozik Karácsony erősségei közé, miután a múlt héten jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, hogy mínusz 1,1 milliárd forinton áll a főváros számlája, és folyószámlahitelből él a város, miközben 2019-ben Tarlós István 200 milliárd forint tartalékkal adta át Budapestet a baloldali vezetésnek. 

Karácsony Gergely ugyanakkor kijelentette, hogy Budapest nem fizeti be a 25 milliárd forintos szolidaritási adót az államkincstárnak. 

Karácsony választási ígéreteiből sem valósult meg számos pont. Azzal hitegette a szavazókat 2019-ben: megválasztása után lehetővé teszi, hogy a családok önerő és hitel nélkül növelhessék otthonuk energiahatékonyságát, de ez a mai napig várat magára. Emellett eelső ígéretei között volt, hogy bevezeti a közlekedési alapjövedelmet, ám ebből sem lett semmi. A főváros lehetetlen helyzetéről árulkodik az is, hogy a Lánchíd felújítása másfél évet késett, a projekt pedig több mint négymilliárd forinttal drágult. A Blaha Lujza tér felújítása szintén másfél évet csúszott, miközben 2019 októberében az új baloldali budapesti vezetés lényegében kész terveket vett át. A késlekedés eredményeként egyrészt megdrágult a projekt, másrészt komoly forgalmi káoszt okozott a belvárosban. Karácsony tehát Budapest első embereként is kudarcot kudarcra halmoz, ennek ellenére jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy a következő választáson is Karácsony lesz a baloldal főpolgármester-jelöltje. Hacsak „el nem üti egy másik villamos”.

Borítókép: A főpolgármester az előválasztáson is visszavonulót fújt, pedig esélyesnek tartotta magát (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)