Beavatkozott a kormány az ország háromszáz legszegényebb településén, érzékelhetők a változások

A legszegényebb falvakban felnövekvő gyermekek, állást kereső felnőttek és méltatlan körülmények között élő családok ezreinek életében sikerült érzékelhető változásokat elérni a 2019-ben indult Felzárkózó települések programban.

város Fotó: pexels

A kormány arra vállalkozott, hogy a legszegényebb kistelepüléseken is megadja az esélyt a teljes életre – összegezte az eredményeket Pintér Sándor a Felzárkózó települések program négyéves értékelőjén, ahol egyházi szervezetek vezetőivel is találkozott. 

A belügyminiszter a településeken tevékenykedő egyházi szervezetek vezetőivel találkozott, ahol elmondta: 

Öt év alatt az ország háromszáz kiválasztott helyszínén indul el a felzárkózás, amit 28 egyházi és civil szervezet valósít meg.

Hozzátette: 178 településen működik a program, amely az élet minden területét érinti. A tárcavezető a közlés szerint hangsúlyozta, hogy tavaly már nyolcezer közfoglalkoztatott állt munkába, a helyi gazdaságfejlesztő programokban tízezer helyi lakos vett részt a munkába állásra felkészítő programokban, valamint kétezerrel csökkent a tartós álláskeresők száma.

Beszélt arról is, hogy a romos épületek elbontásával és az évtizedek óta műveletlen porták megtisztításával százhektárnyi kertben indult újra a termelés.

A lakhatási körülmények javítására kétezer szociális bérlakás kialakítása kezdődött meg a programban,

az épülő szociális naperőművek pedig tízezer család otthonának biztonságos fűtéséhez járulnak hozzá. Az érintett települések nyolcvanezer háztartásából 13 ezer már előre fizetős mérőórával rendelkezik, ami kizárja az eladósodást, megelőzi a fogyasztók kikapcsolását – ismertette a belügyminiszter, aki köszönetet mondott a településeken dolgozó egyházi szervezetek mindennapi erőfeszítéseiért.

Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos felhívta a figyelmet: a felzárkózó településeken csaknem kétszer annyi gyermek születik, mint más, hasonló lélekszámú településeken, az édesanyák pedig tíz évvel fiatalabb korukban hozzák világra első gyermeküket. 

Húsz éven belül a gyermekek hét-nyolc százaléka ilyen körülmények közé érkezik, és mindannyiunk óriási felelőssége, hogy valódi esélyt kapjanak

 – hangoztatta a miniszterelnöki biztos.

Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke a felzárkózó programokban részt vevő egyházak küldetéséről szólva kiemelte, hogy a keresztény szervezetek nem szociális kérdésként tekintenek a programra, 

a legelesettebb emberek felzárkózását tekintik feladatuknak, beleértve az értékek, jogok, képességek közvetítését is.

Czibere Károly szerint a programért felelős Belügyminisztérium eredményeket vár el a megvalósító szervezetektől, ami azért fontos, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az emberek már nem kíváncsiak az ígéretekre, a valós eredmények viszont felébreszthetik a hitet, hogy a nyomor generációkon át tartó átöröklődése igenis megállítható.

Szanyi Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője a szociális gazdaságról tartott előadásában egy hatvan embert érintő kísérleti programot ismertetett, melynek végén a résztvevők kétharmada jelentkezett állásra, és egyharmada el tudott helyezkedni.

Takács Katalin, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet programvezetője a lakhatási minimum megteremtéseként a házanként egy fűthető szoba kialakítását nevezte meg – ismertette a BM, hozzátéve: József Imre, a Katolikus Karitász előadója a 11 baranyai településen végzett munkájukról szólva a sport közösségépítő hatásairól beszélt. Kiemelte, a 18 év alatti fiatalok 68 százaléka rendszeresen részt vesz tanodai programjaikban.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)