A statisztikai hivatal közölte azt is, hogy az Európai Unióban 2020-ban a lakosság 16,6 százaléka élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5 százalék, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. A szegénységi mutatóban 2020-ban az Európai Unió országai közül Bulgária (23,8), Románia (23,4) és Lettország (21,6) volt a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (9,5), Szlovákiában (11,4) és Dániában (12,1) mérték.
Magyarország a 12,3 százalékos arányával a nemzetközi összevetésben átlag alatti értékkel rendelkezik.
A fentieken túl van egy másik adat is, ami szintén sokat elárul a helyzetről. Ez a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát mutatja meg. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatói közül legalább egyben érintettek.
A statisztikai hivatal elemzése szerint 2015 és 2021 között 30,6-ről 19,4 százalékra apadt hazánkban ez az arány. Ez 1,1 millió fős csökkenést jelent. A mutató 2018 óta kedvezőbb az uniós átlagnál.
Az Európai Unióban 2020-ban a legmagasabb arányban Romániában (35,8), Bulgáriában (33,6) és Görögországban (27,4), legalacsonyabb arányban pedig Csehországban (11,5), Szlovákiában (13,8), valamint Szlovéniában (14,3) volt kitéve a lakosság a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!