Az elemzés rámutat, hogy férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Az adatokból kiderül, hogy 2021-ben a 15–64 éves roma férfiak 57,8 százaléka volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 34,3 százaléka. Jóllehet ez utóbbi arány csaknem kilenc százalékponttal magasabb a 2014. évinél, az elmúlt két évben négy százalékponttal visszaesett a roma nők foglalkoztatása.
Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint hatvan százaléka korai iskolaelhagyó volt 2021-ben, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek.
A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező munkaformák aránya.
A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2014 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt. Az elemzés szerint 2021-ben a roma foglalkoztatottak 21 százaléka, vagyis közel negyede közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2014-ben ugyanez az arány még 33 százalék volt). Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2021-ben határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma az öt százalékot sem érte el. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!