A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg a társadalmi kohézió növelését, valamint a leszakadó csoportok felzárkóztatását. A romák foglalkoztatásának aránya – a magyar társadalom többi tagjának részvételi arányával összehasonlítva – jól mutatja a legnépesebb nemzetiségi csoport integrációjának mértékét. A Központi Statisztikai Hivatal megjegyzi: az elemzés során romának azokat tekintik, akik a munkaerő-felméréskor roma nemzetiségűnek vallották magukat.
A roma népesség – akiknek közel négyötöde legfeljebb alapfokú végzettségű, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása is.
A vizsgált időszakban (2014–2021) a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2014 óta alapvetően erőteljes javulás volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört.
A romák hátránya jelentősen nem mérséklődött, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 25 és harminc százalékpont körül alakult, 2021-ben 28 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2014. évi 30,1-ről 2019-re 16,7 százalékra csökkent, az utóbbi két évben azonban ismét növekedésnek indult, és 2021-ben megközelítette a húsz százalékot.