A javulás 2012-től indult el, ebben kezdetben elsősorban a közfoglalkoztatás játszott szerepet, majd idővel az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások járultak hozzá egyre nagyobb mértékben a csökkenéshez. A kedvező tendenciát 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de érdemi változást sem a gyermekek, sem a felnőttek körében nem idézett elő. Így 2020-ban a felnőttek 5,4, a gyermekek 5,3 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,1, valamint öt százalékuk. Ezt követően 2021-ben – a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően – ismét kedvezően alakult a mutató értéke.
Ennek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent az érintett háztartásban élő felnőttek (4,9 százalék) és gyermekek (4,8 százalék) aránya. A mutatók 2022-ben tovább javultak, az előbbi szám 4,6 százalékra, az utóbbi 4,2 százalékra változott.
A statisztikai hivatal rámutatott arra is, hogy a vizsgált mutatóban jelentősek a területi különbségek. Így 2021-ben Észak-Alföld rendelkezett a legkedvezőtlenebb adattal, megelőzve ezzel az elmúlt évtized leghátrányosabb helyzetű régióját, Észak-Magyarországot. Ha visszatekintünk a 2008-as pénzügyi és gazdasági válságra, akkor azt látni, hogy annak munkaerőpiaci következményei mindkét régiót erőteljesen érintették. Ennek csúcspontja Észak-Magyarországon 2012-ben volt, amikor 29,8 százalékot tett ki azoknak a 18 éven aluli gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol egyetlen foglalkoztatott sem volt. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent, ennek ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is látványosak. A jelenséget azonban nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségei, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzői is befolyásolják.
A munkaerőpiaci szempontból hagyományosan jobb adottságú Budapest és Pest, valamint Nyugat- és Közép-Dunántúl régiókban az arány öt százalék alatti – Budapest régióban csupán 2,2 százalék.
Ezzel szemben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye kedvezőtlenebb, és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek többszöröse. A legkedvezőtlenebb adattal rendelkező régióban, az Észak-Alföldön 2021-ben a 18 éven aluliak 9,4 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban. Ez a szám 2022-ben javult és 8,4 százalékot mutatott.
Előkelő helyen a rangsorban
Magyarországon 2021-ben a 18–59 évesek körében 4,4, míg a 18 év alattiaknál 3,9 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az EU 27 átlagában. Ezzel mindkét korcsoportban a negyedik legjobb helyet foglaltuk el az uniós rangsorban.
