– A magyar munkaerőpiac a múlt évben is újabb történelmi csúcsokat döntött. Soha nem dolgoztak még éves átlagban majdnem 4,7 millióan hazánkban, s a női foglalkoztatottak sem voltak 2,2 millió fő felett korábban. A nők létszámának növekedése adta a 61 ezer fős bővülés kétharmadát – ismertette lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Jelezte: már ismerjük a múlt év legfontosabb havi és negyedéves adatait, de még kell egy kis idő, míg minden részadatot kiad a statisztikai hivatal. A legfontosabb mutatókból már megbízható becsléseket lehet készíteni a múlt évről.
– Tény, hogy június óta 4,7 millió feletti a foglalkoztatottak létszáma, ami éves átlagban 4,696 millió főt jelent. A nők már március óta 2,2 milliónál többen dolgoztak, így éves átlagban is 2,204 millió fő volt a létszámuk. A nők 41 ezer, a férfiak pedig húszezer fővel bővítették a foglalkoztatottak számát havi átlagban. A növekedés nagyobb része tavaly is az inaktívak csökkenéséből fakadt, kisebb részét adta csak a mérséklődő munkanélküliség. Mindössze 176 ezer fő volt a munkanélküliek éves átlagos létszáma, 19 ezerrel kevesebb, mint előző évben. A nők 80 ezren, a férfiak 96 ezren voltak átlagosan munka nélkül – magyarázta.
Szalai Piroska becslése szerint a 20–64 éves korcsoport múlt évi átlagos foglalkoztatási rátája 80,2 százalékra javult. Az unió országaiban 2021-ben még mindössze három tagállamban volt nyolcvan százalék felett a mutató.
– A háború, a szankciók és az energiakrízis ellenére tavaly szinte mindenhol bővülés történt. Sok tagállam csak most hozta be a járvány miatti visszaesést. Az Eurostat számaiból az első három negyedév adatait ismerjük, ebből arra következtetek, hogy 2022-ben sem fog nyolcnál több ország bejutni a nyolcvan százalék felettiek klubjába. Hollandia, Svédország, Észtország, Csehország, Németország, Málta és Dánia esélyes még rajtunk kívül. A legjobb is csak kicsit lehet magasabb 82,5 százaléknál – emelte ki a szakértő.
Szerinte kimagasló fegyvertény, hogy a legjobbak között találhatjuk hazánkat, míg 2010 körül a sereghajtók között voltunk. Málta után a második legnagyobb növekedés Magyarországon történt 2010–2022 között.
Szalai Piroska szerint a következő részletekre érdemes már most felfigyelnünk; a közfoglalkoztatásban lévők száma 75 ezerre csökkent, ami 12 ezerrel kisebb az előző évi létszámnál és a 2010-es szintnél is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás növekedésében az elsődleges munkaerőpiac játszott szerepet. Az önfoglalkoztató vállalkozók száma tízezerrel nőtt, közülük is nem a társas, hanem az egyéni vállalkozók száma emelkedett. Tehát a kata szabályozásának módosítása nem csökkentette azoknak a számát, akik a vállalkozásukból élnek, s nem a főállásuk mellett vállalkozók. Látni azt is, hogy a piaci szolgáltatások területe bővült legjobban, de az iparban – köztük az építőiparban – dolgozók száma is növekedett.
– A részmunkaidősök átlagos száma is csökkent, csupán 239 ezren dolgoztak így, míg a teljes munkaidőben dolgozók száma 75 ezerrel magasabb a megelőző évinél. Fontos tudnunk, hogy a 20–64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya hazánkban a legmagasabb egész Európában – hangsúlyozta a szakértő. Szalai Piroska jelezte azt is, hogy arányaiban a legnagyobb bővülést a nyugdíjhoz közeli korcsoportokban tudjuk kimutatni, de a 25–34 évesek foglalkoztatási rátája is jelentősen növekedett. Legjelentősebben az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája javult. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a 20–64 évesek között az uniós átlagnál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya.
– A múlt évben a gazdaságunkat ért komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac kiválóan megküzdött. A járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódtak ugyan, de azokat a szegmenseket, ahol visszaesés volt tapasztalható, a többi kompenzálni tudta – tette végül hozzá a szakérő.
