– A részmunkaidősök átlagos száma is csökkent, csupán 239 ezren dolgoztak így, míg a teljes munkaidőben dolgozók száma 75 ezerrel magasabb a megelőző évinél. Fontos tudnunk, hogy a 20–64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya hazánkban a legmagasabb egész Európában – hangsúlyozta a szakértő. Szalai Piroska jelezte azt is, hogy arányaiban a legnagyobb bővülést a nyugdíjhoz közeli korcsoportokban tudjuk kimutatni, de a 25–34 évesek foglalkoztatási rátája is jelentősen növekedett. Legjelentősebben az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája javult. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a 20–64 évesek között az uniós átlagnál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya.
– A múlt évben a gazdaságunkat ért komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac kiválóan megküzdött. A járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódtak ugyan, de azokat a szegmenseket, ahol visszaesés volt tapasztalható, a többi kompenzálni tudta – tette végül hozzá a szakérő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!