A szakértő az okozott károkat elemezve elmondta, amikor híre megy egy zsarolóvírus-támadásnak, a nyilvánosságban jellemzően a meghökkentő váltságdíj-követelések és a fizetés körüli jogi, etikai dilemmák szerepelnek, miközben a támadás szervezeti és emberi traumákkal is jár, főleg akkor, ha az incidenshez adatszivárgás is társul, és a támadók az adatok nyilvánosságra hozatalával fenyegetnek. Amikor a rendszerek leállnak, az üzletmenet nem csupán szünetel, a szervezet minden nappal pénzt veszít, új lehetőségekről marad le, sérül a hírneve, miközben a munkavállalók is megsínylik a helyzetet, hiszen egyik napról a másikra elveszthetik a munkájukat; a teljes helyreállítási folyamatok akár hónapokba is telhetnek.
Csizmazia-Darab István a megelőzéssel kapcsolatban elmondta, az ESET kiberbiztonsági szakértői a vállalatok számára azt ajánlják, hogy még a támadás előtt telepítsenek modern védelmi szoftvereket, amelyek képesek észlelni és blokkolni a zsarolóvírusokat még azok aktiválódása előtt, illetve a cégek is végezzenek rendszeresen offline biztonsági mentéseket a fő rendszertől elválasztva.
Hozzátette, fontos, hogy a szervezeteknek legyen vészforgatókönyvük, ami világosan rögzíti, ki mit tesz egy kibertámadás esetén, technikai, kommunikációs és jogi szempontból is.
A kérdés ugyanis ma már nem az, hogy megtörténik-e a támadás, hanem az, hogy felkészült-e rá az adott vállalkozás – összegzett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!