– Szellemi környezetszennyezés is van, például hamis ideológiák, szélsőségek – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az egykori államfő arra buzdította a diákokat, hogy kerüljék az értéktelent mindenben, ebben legyen iránytűjük a józan paraszti ész és az ősi bölcsességek. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A teremtett világ védelmében című előadásában a szellemi környezetszennyezés ellen többek közt az analóg irodalmat ajánlotta. Kiemelte, hogy
a képernyőn olvasott szövegek – egy kutatás szerint – leépítik a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet, hanyatlik az empátia, az önreflexivitás és a türelem is.
Hamis ideológiák: radikális zöldek és genderelmélet
A hamis ideológiákkal és álprófétákkal kapcsolatban Áder János a radikális zöldeket és a genderelméletet említette. Felhívta a figyelmet a digitális rabszolgaság veszélyére, utalva a közösségi és videómegosztó oldalakon, illetve az online kereskedelemben töltött rengeteg időre. Hangsúlyozta, mindenben mértéket kell tartani, kerülni a pazarlást. Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót – fogalmazott. További tanácsai a szellemi környezetszennyezés ellen: elismerni a teljesítményt, valamint be- és kitölteni a közösségi tereket. A cél szerinte: hideg fej, bátor szív, nemes lélek, majd idézte Ferenc pápát, aki szerint ökológiai megtérésre van szükség.
Februárban volt március, aggasztó tempóban változik a klíma
Helyzetelemzésében Áder János kitért arra, hogy 1950-ben két és fél milliárd ember élt a Földön, 2022 novemberében már nyolcmilliárd, azonban a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás pedig háromszor ilyen gyorsan nőtt, és az energiamixben még mindig 84 százalék a fosszilis energiahordozó. Az utóbbi ezer évben voltak minijégkorszakok, de az ipari forradalom óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet – folytatta, hozzáfűzve,
az idősebbek még emlékeznek kemény telekre, a fiatalabbak már csak mutatóban látnak havat, az idei február pedig, az elmúlt évtizedek átlagát tekintve, egy erős március volt.
A tendencia egyértelmű, az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb szava az alkalmazkodás lesz – jelentette ki.
A volt államfő aggasztónak nevezte a klímaváltozás gyors ütemét. Hozzátette, évente egy olaszországnyi területű erdő tűnik el a Földről. A klímaváltozás másik hatása új, egzotikus fajok megjelenése hazánkban, mint az ázsiai tigrisszúnyog, az egyiptomi csípőszúnyog vagy a Hyalomma kullancs. Az invazív fajok további betegségek megjelenését is okozhatják, mint például a malária – figyelmeztetett Áder János.
A környezetvédelem térségbeli pozitív példájaként említette a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amit Európa Amazonasának neveznek, valamint a tavaly már másodszorra megrendezett Fenntarthatósági Expót, amelyen magyar cégek kínáltak megoldásokat napjaink kihívásaira.
