Áder János előadását megelőzően lehetetlennek nevezte a COP28 klímacsúcs előkészítését végző elnökség által megfogalmazott célokat. A szervezet hétfőn arra szólította fel a világ kormányait, hogy 2030-ig háromszorozzák meg megújuló energiatermelési kapacitásaikat annak érdekében, hogy megelőzzék a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedést.
Áder János szerint egy ilyen klímacsúcson nem nyolcvanezer embernek kellene összegyűlni, hanem „nyolcvan okos embernek”, lehetőleg a G20 országokból, akik a kibocsátás nyolcvan százalékáért felelnek. Azt mondta: meg kell hallgatni a tudósokat, és utána kell olyan döntéseket hozni, amelyek betarthatók, betartandók és kötelezően érvényesíthetők.
A volt köztársasági elnök üdvözölte, hogy január elsejétől betétdíjas lesz a PET-palack, valamint az alumínium és üveg italospalack Magyarországon. Négyezer automata és kétezer mechanikus gyűjtőpont alkotja majd a rendszert, a betétdíj 50 forint lesz – ismertette.
Magyarországon egymilliárd PET-palack visszaváltását kell megoldani, ami Áder János szerint nem kis feladat. Üvegből százezer, alumíniumdobozból hatezer tonna hulladék keletkezik az országban éves szinten, de utóbbi nagy része teljes egészében újrahasználható – mondta.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója előadásában hangsúlyozta: a demográfiai robbanás, a Föld száz év alatt megnégyszereződő lakossága, valamint az urbanizáció – ma az emberek 54 százaléka városokban él, és arányuk 2050-re 75 százalék lesz – hatására nő a fogyasztás. A vízé kétszer, az energiáé háromszor olyan gyorsan, mint a népesség – tette hozzá.
Elmondta: másodpercenként húszezer PET-palackot adnak el a világon, a világ műanyaghulladék-termelése pedig 240 millió tonna évente, amelyből Magyarország százezer tonnával részesedik. Emellett a PET-palackoknál baj van a visszagyűjtéssel, az újrahasznosítással és a társadalmi szokásokkal is, hiszen vannak a világon olyan helyek, ahol a környezeti kultúra védelme nem része a mindennapi életnek – mutatott rá Áder János.
A világszintű élelmiszerpazarlásra kitérve megemlítette, hogy egy átlagos magyar évente 66 kilogramm élelmiszert dob a kukába. Ez az arány uniós átlagban hetven kilogramm körül mozog. A növekvő fogyasztáshoz pedig egyre több termőterület bevonása szükséges.
A korábbi államfő érintette a divatipart is, ugyanis a globális textilipar felel a vízszennyezés húsz és a globális szén-dioxid-kibocsátás tíz százalékáért. Ráadásul a textiláruk jelentős része műszálas, mosásukkal pedig mikroműanyagok kerülnek a vizekbe – hívta fel a figyelmet.
Közölte: 2021-ben 57 millió tonna e-hulladék keletkezett, ami nagyobb, mint a kínai nagy fal teljes tömege, és ennek csak a 17 százalékát hasznosították újra. Ezért Áder János a jövő megkerülhetetlen kérdésének nevezte, hogy olyan technológiát találjanak, amellyel minél kevesebb környezeti kockázat mellett minél hatékonyabban vissza lehet nyerni az elektronikai hulladékban lévő hasznos anyagokat.
Áder János előadásában a fenntarthatóság szempontjából jó gyakorlatokat is ismertetett. Ide sorolta a műanyagokat lebontó baktériumkoktélt vagy a biológiai hulladékot otthon, rövid idő alatt komposztálni képes készülékeket. Szólt az újratölthető dezodoros palackokról vagy a kereskedelemben a konyhákon keletkezett, még fogyasztható, de a nap végére megmaradt étel piacképessé tételét szolgáló vállalkozásokról is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora Áder János előadását megelőzően a fenntartható fejlődés legnagyobb kihívásaként a globális éghajlatváltozást nevezte meg, amelynek okait szerinte látszatmegoldások helyett a tudomány segítségével kellene feltárni.
Jelezte: a globális energiafelhasználás felére – benne a nehéziparral, a bányászattal, az ércfeldolgozással, a tengerhajózással, a repüléssel – nincs ipari mértékű, a gazdaságban is működő karbonmentes alternatíva.
A Pannon Egyetem fenntarthatósági hónapjának nyitórendezvényén az előadásokat követően számos kiállító, interaktív program is várta az érdeklődőket az intézmény aulájában kedden.
