A Magyar Orvosi Kamara ezúttal álhíreket terjeszt, reagált a Belügyminisztérium

Újra egymásnak feszült a Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara.

Fotó: Máthé Zoltán

Közleményükben leszögezték, hogy a szakmai egyeztetések folytatódnak, rendszeres szakértői és vezetői szintű egyeztetésekre kerül sor, amelynek eredményeként a magyar egészségügyi dolgozók számára olyan jogi környezetet szeretnénk teremteni, melyben biztonságban érzik magukat. A MOK „hamis állításaival” ellentétben

 az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályozást nem módosították,

sem a vállalt, sem az elrendelhető ügyeletek száma nem változik, az önként vállalt többletmunka-megállapodással kapcsolatos előírás nem változott, a munkáltató az ügyelet rendes munkaidő terhére történő elrendelésével csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával élhet, ezt a módosítást kifejezetten a munkavállalók kérték, a hatályos jogszabályi környezetben pedig jelenleg is lehetőség van arra, hogy a munkáltatók az ügyeleti időt átminősítsék normál munkaidőre a teljes munkaidő ledolgozása érdekében – írták, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók ugyanakkor többször a munkavállaló terhére, etikátlanul alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat.

A Belügyminisztérium a munkavállalók érdekeinek védelme érdekében ezen a területen is új, egyértelmű szabályozás kialakítására törekszik – áll a tárca közleményében.

A MOK korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Magyar Orvosok Szakszervezetével (MOSZ) közösen további lépéseket tesznek „a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében”.

Azt írták, hogy szerintük a magyar állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, a szükségeshez képest feleannyi állami ráfordításból működik, az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló.

Vélekedésük szerint az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált, ezért a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az állam olyan munkakörülményeket teremtsen az egészségügyben, amelyek biztosítják az dolgozók megtartását.

Szerintük az államtitkárság jelen tervezete nem ilyen, mert növeli az egészségügyi dolgozók munkaidejét, csökkenti bérüket, lehetővé teszi várandós vagy krónikus beteg orvosok ügyeleti munkára kötelezését, emellett az önként vállalt többletmunka kiüresítésével elveszi annak lehetőségét, hogy az orvosok egyénileg vagy összefogással megvédjék érdekeiket, családi és magánéletüket.

Az első egyeztetés eredményét ismertetve a MOK arról számolt be, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár a jogszabály-módosítási tervezetet – ígérete szerint– idén már nem, csak majd jövő tavasszal terjeszti be, és ehhez kérte a résztvevők javaslatait.

A MOK közleményében úgy fogalmazott, hogy a szerintük fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el.

A szerdai egyeztetésen a MOK szerint az álláspontok nem közeledtek, mert azon alapkoncepció, amely nem az egészségügyre fordított anyagi és humán erőforrások növelését, hanem a maradék felélését célozza, a MOK és a MOSZ számára nem elfogadható, ahogy az sem, amikor az ágazatvezetés az orvosképviseleti szervek észrevételeit, szakmai alapon megfogalmazott kritikáit, ellenvéleményét és javaslatait politikai kontextusba helyezve próbálja érvényteleníteni.

Az orvosok képviselői igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a lakosság egészségügyi ellátási körülményeit és a dolgozók munkafeltételeit javítsák – írták, hozzátéve, hogy szerintük ennek egyik útja, hogy a MOK és a MOSZ a tárgyalásokon kizárólag olyan tervezet elfogadását támogatja, amely az érintettek hozzájárulásával készült.