– Parlamenti szokásoknak megfelelően beszámolok a tavaszi ülésszak vége óta eltelt eseményekről és a kormány terveiről – fogalmazott Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitányán elmondott felszólalásában. A miniszterelnök emlékeztetett: szeptember közepétől hazánkat komoly veszély fenyegette az árvíz miatt.
– A védekezés szervezetten és rendben történt. A bajt sikerült kivédeni – szögezte le a miniszterelnök, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben.
Ha baj van, a magyarok példásan összefognak
– hangsúlyozta a kormányfő. Mint mondta, a 2013-as árvízzel szemben a magyar állam hatékonyabb és szervezettebb lett, továbbá jó döntés volt a védelmi vonalak kiegészítése az elmúlt években. Jelezte, hogy 435 milliárd forintot szántak az elmúlt években árvízvédelemre. Ismertette, hogy a közeljövőben a vízügyi hatóság az árvízi jelentését a kormány elé terjeszti, ezt követően döntenek a további árvízvédelmi fejlesztésekről.
Fejlesztések, beruházások
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy idén nyáron negyvenezren nyaralhattak a Balaton-parti Erzsébet-táborokban. A fejlesztésekre kitérve közölte: az elmúlt években 1400 milliárd forint értékből újítottak meg óvodákat és iskolákat.
– A kormány átadta a dunakeszi diáknegyedet, ez az oktatási központ 1500 tanulót képes befogadni – emelte ki, majd az iskolakezdés kapcsán hozzátette: 13 millió tankönyvet osztottak ki, 1,2 millió diák jutott ingyen tankönyvhöz.
A kormány egyik legnagyobb fejlesztéseként nevezte meg a digitális állampolgárság programot, amivel már telefonról is igazolhatják magukat a felhasználók, és folytatódott a Gondosóra program.
A turisztika teljesítményét úgy értékelte, hogy az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt.
Soha nem nyaralt ennyi magyar az országban és soha nem járt nálunk ennyi turista
– ismertette a miniszterelnök.
Kitért arra is, hogy júliusban újra nemzeti kézbe került a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, amelynek forgalma eléri az évi 17,5 milliós utasszámot. Az MVM részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, ami történelmi jelentőségű – emelte ki Orbán Viktor.
Új gazdaságpolitika
A miniszterelnök emlékeztetett: a gazdasági növekedés tekintetében az EU 27 tagállamából a 11. helyen állunk. Jelezte, hogy még nagyobb növekedésre lesz szükség a jövőben. – A beruházásokat tekintve az EU negyedik helyén állunk, de itt is az első helyet kellene megcéloznunk – tette hozzá. Mint mondta, a nyáron a bruttó átlagkereset 14 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest, az inflációt levonva pedig 9,4 százalékos reálbér-emelkedés tapasztalható. – A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csatákra készül – fogalmazott.
Az államadósság helyzete stabil, a költségvetési hiányt pedig 4,5 százalékra akarják csökkenteni – jelentette ki Orbán Viktor. Ismertette, hogy meghosszabbították a lakossági kamatstopot, amit csak akkor fognak kivezetni, ha a kamatok mértéke csökken, és nem jelent terhet a családoknak. Felhívta a figyelmet, hogy a családok pénzügyi helyzetét javítja, hogy július 1-jén elindították az új otthonfelújítási programot, amivel húszezer házat lehet felújítani. Közölte, hogy az inflációt tavaly tíz százalék alá szorították, a nyáron pedig már 3,4 százalékos volt.
– Az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győztek meg minket, hogy új gazdaságpolitikára is szükség lesz, ha új gazdasági sikereket akarunk elérni. Új gazdaságpolitika nélkül az elért sikereket sem lehet megóvni – mutatott rá Orbán Viktor.
Mint jelezte, a lehető legrosszabb forgatókönyv a keleti és a nyugati gazdaság elválása egymástól. Szerinte csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaság, ha versenyképes termékeket tudunk gyártani. – A mögöttünk hagyott hónapok csak növelték a bajt.
Az európai emberek hiába szavaztak a változásra, Brüsszel továbbra is a blokkosodás mellett kötelezi el magát.
Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, mivel gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, pangáshoz és elszegényedéshez vezetne. Új gazdaságpolitikára van szükségünk – tette hozzá. Aláhúzta: gazdasági semlegességre van szükség.
– Érdekünk, hogy mindenkivel fenntartsuk a gazdasági kapcsolatot, ezt a kérdést nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni. Mindkét oldaltól át kell venni, ami Magyarországnak hasznos, és mindent, ami fegyveres konfliktus felé vezet, el kell utasítani – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte azok lesznek sikeresek, akik megőrzik cselekvőképességüket. Magyarországnak mindenből a legjobb kell: csúcstechnológia, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok. Ezért új eszközökre is szükség van: például egymást követő iparpolitikai és vállalkozásfejlesztési akciótervekre. Hangsúlyozta:
a magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és a 6 százalékos sáv közé kell emelni, akkor is, ha az unióban ez senkinek sem sikerült.
A nemzeti kormányzás a megoldás
A migráció kérdését úgy látja, hogy a szabad utazás korszaka a vége felé közeledik, pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy az államok megfogadják Magyarország tanácsát, és nem engedik be az illegális bevándorlókat. Mivel nem így tettek, a legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak – mutatott rá a miniszterelnök.
Magyarországnak azért kell fizetnie, mert megvédte Európát
– mondta Orbán Viktor. Kijelentette: ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a hazánkat sújtó büntetéshez, hozzájuk fogjuk szállítani a migránsokat.
A kormányfő úgy látja, a kormánynak igaza lesz a háborút illetően is: a Nyugat meggondolatlanul ugrott bele a háborúba. – Fegyverszüneti tárgyalásokra és békére van szükség – hangsúlyozta a miniszterelnök. Felidézte: Magyarország békemissziót indított, amivel megnyitotta a békéről szóló vitát Európában, ami korábban elképzelhetetlen volt, és azóta megalakult a Béke barátai csoport is. Jelezte, hogy minden ügyben a szuverenitás kérdéséhez lyukadnak ki. Szerinte fontos és szép dolog a nemzetközi együttműködés, de csak magunkra számíthatunk.
– Mindig csak a nemzeti kormányzás és a nemzeti összefogás jelenti a megoldást – jegyezte meg. Mint mondta, a kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül felhasználja a szuverenitás és a függetlenség megóvása érdekében. – Meggyőződésem, hogy bármilyen kilátástalan is a helyzet, ha megteszel mindent, ami tőled telik, minden jóra fordul – fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor, majd eredményes munkát kívánt a képviselőknek.
A miniszterelnök viszonválasza
– Szeretnék türelmet kérni a DK politikusai számára, mivel már a parlamentbe jutásért kell harcolniuk. Ilyenkor az ember ideges – fogalmazott Orbán Viktor a parlamenti frakciók felszólalásaira adott viszonválaszában.
A jobbikos Lukács László Györgynek válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány betartja, hogy a magyar munkahelyek a magyarokat illetik meg, vendégmunkás pedig csak annyi jöhet hazánkba, ahány betöltetlen álláshely van. Szót ejtett róla, hogy a bűnözés mértékét sikerült radikálisan csökkenteni hazánkban,
Magyarország pedig Európa legbiztonságosabb országa, és aki ezzel ellentétes dolgot állít, az lebecsüli a magyar rendőrök munkáját.
A gazdasági semlegesség politikájáról azt mondta, hogy most fordultak egy jelentősebb hitelért az Európai Fejlesztési Bankhoz a vasútfejlesztés érdekében. Az elektromobilitás nem technológiai zsákutca, mert a német autógyárak vezetői is ezen az állásponton vannak. A drogkereskedelem kapcsán azt mondta, hogy az már a vidéki szegénység soraiban is pusztít, a kormánynak pedig fontos feladata lesz fellépni a drogkereskedelemmel szemben.
A párbeszédes Tordai Bence felszólalására adott válaszában a kormányfő angolnaszerű mozgásnak nevezte, hogy Tordai kilépett a pártból, ám mégis tovább vezeti a frakciót. A háborús helyzet kapcsán leszögezte, hogy az óriási fenyegetést jelent egész Európa számára, ezért tárgyalni kell, tűzszünetre, majd békére van szükség.
A miniszterelnök visszautasította, hogy hazánk fegyvert szállítson Ukrajnába.
A felmerült megszorításokról azt mondta: az egy szocialista műfaj, a polgári kormány nem alkalmaz megszorításokat, eddig sem volt, ezután sem lesz ilyesmi. Ungár Péter felvetését Orbán Viktor zsákutcának és szolgalelkűségnek nevezte. Azzal kapcsolatban, hogy honnan akarjuk levezetni a magyar külpolitikát, úgy látja, hogy nem bizonyos külpolitikai kérdésekben van vita, hanem maguk a filozófiai alapok is vitásak. Azzal nagyon sokat kell dolgozni, hogy az egyensúly helyreálljon – fűzte hozzá.
Felidézte, hogy amikor a luxemburgiak miniszterelnökét megválasztották az Európai Bizottság elnökének, két ország ellenezte körömszakadtáig, a britek és Magyarország. Attól tartottak ugyanis, hogy ha azt a programot fogadják el, amely meghirdette az Európai Bizottság politikai testületté alakítását, a britek kilépnek az unióból, majd kiszolgáltatják a francia törekvéseknek.
Az oktatást bíráló szocialista Komjáthi Imrét óva intette attól, hogy leértékelje a magyar pedagógustársadalmat. Elismerte, hogy vannak problémák az oktatási rendszerben, de visszautasította, hogy leértékeljék a magyar tanárokat. Az egészségüggyel és oktatással kapcsolatos felvetésekre azt válaszolta Orbán Viktor, hogy a nemzeti kormány és a korábbi kormány költése ezeken a területeken látványosan különbözik, elég csak a béremelésekre vagy éppen a hálapénz kivezetésére gondolni.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem szabad lebecsülni az összeszerelő üzemeket, majd a munkások nevében visszautasította Komjáthi Imre állításait. Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk politikusának azt mondta, a víztározók kialakítására vonatkozó megjegyzései mögött ismerethiány van, majd azt javasolta, hogy tanulmányozza, hány százmilliárd forintot költöttek az elmúlt 14 évben a vízmegtartás érdekében hozott beruházásokra.
– A kormány nevében azt szeretném kívánni, hogy sikerüljön jobban az őszi ülésszak folytatása, mint ahogy ma elkezdődött – zárta viszonválaszát Orbán Viktor.
