– Az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Aradon. A tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért. Kiemelte, hogy ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés.
– Mert a magyarok szívéből, kedves barátaim, semmi nem tudja kitörölni 1848-at, pontosan ugyanúgy, ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem
– jelentette ki.
– Október 6-án a Kárpát-medence valamennyi szeglete és a diaszpóra teljes magyarsága ide, Arad felé fordul, és főhajtással emlékezik a mártírokra
– hangsúlyozta.
Az 1848–49-es események a magyarok számára egyet jelentenek a bátorsággal. Világossá tettük akkor is, ahogyan világossá tettük azóta többször is, hogy a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is fel kell venni, és ezért fel is vettük mindig a harcot
- szögezte le.
– Számunkra a szabadságharc nem egy szabadon választott gyakorlat, nem egy opcionális valami. És ezt bizonyítottuk elégszer. Ha kellett, akkor az oszmán, ha kellett, akkor a Habsburg, ha kellett, akkor a szovjet birodalommal szemben. Mi mindig kiálltunk, és ha megfogyva bár, de törve nem, végül mindig életben maradtunk. A magyar egy szabadságharcos nemzet. Egy olyan nemzet, amely eddig is ott állt, és mindig ott fog állni az őt megszálló birodalmak sírjainál – tette hozzá.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az 1848–49-es események hősöket szültek, s ez a dicsőséges korszak ma is egyet jelent a hazaszeretettel.
– Az 1848-as forradalmárok és honvédek hazaszeretete pedig mutatja nekünk a helyes utat, és ösztönöz minket arra, hogy gondoskodjunk a családjainkról, védelmezzük az országunkat, a munkánkkal és a tudásunkkal, szorgalmunkkal pedig építsük a nemzetet – mondta.
– Én hiszem azt, hogy az elmúlt tizennégy esztendő során elég bizonyítékot szolgáltatott a polgári kereszténydemokrata magyar kormány arra, hogy 1848 szellemében vezeti, vezetjük Magyarországot, hiszen számunkra a nemzeti függetlenség, hőseink emlékezetének ápolása és a hazaszeretet nem lehet alku tárgya
– fűzte hozzá.
– Mi ki merjük mondani, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. Minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordítása érdekében – folytatta. Majd kiemelte, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, amelynek legfőbb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért.
– Csak összefogva, összekapaszkodva tudjuk megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk, és csak így tudunk büszkék lenni mindarra, amit a történelem során elértünk
– húzta alá. Úgy vélekedett, hogy a szabadság talán hazánk legfontosabb nemzeti értéke, amely azt jelenti, hogy mi magunk döntünk a saját sorsunkról és a saját jövőnkről.
– Történelmünk meglehetősen viharos, de hiába ez a viharosság, mi, magyarok mindig ugyanazt akartuk itt a Kárpátok alatt. Ezt a márciusi ifjak fogalmazták meg talán a legjobban. Legyen béke, szabadság és egyetértés – hangsúlyozta. A miniszter ennek kapcsán arra is kitért, hogy Magyarország szinte az egyetlen nemzet ma Európában, amely világosan, őszintén, nyíltan mer beszélni arról, hogy arra vágyik, hogy a kontinens keleti felében újra béke legyen.
– Hiába a megbélyegzés, hiába a fenyegetőzés, hiába a nyomásgyakorlás, mi akkor is kitartunk amellett, hogy a szomszédunkban zajló szörnyű háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása. Nem lehet más a célunk, mint tűzszünet, béketárgyalások és béke, mert csak így lehet megmenteni az emberéleteket, és köztük a kárpátaljai testvéreink életét is – közölte. Illetve leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése nélkül nem lehet magyar jövőt tervezni.
– Tegyük világossá, hiába a jogi, hiába a politikai, hiába a pénzügyi fenyegetőzés, mi nem fogjuk hagyni, hogy mások mondják meg nekünk, hogy hogyan éljünk, vagy mások mondják meg, hogy kikkel éljünk a saját hazánkban
– figyelmeztetett.
– Hiába akarják ránk kényszeríteni a posztkeresztény és posztnemzeti európai föderalizmust, mi meg fogunk maradni szabad és keresztény nemzetnek
– tette hozzá.
– Ezt jelenti számunkra, kedves barátaim, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc öröksége. Ezért büszkék vagyunk arra, hogy olyan bátor hőseink vannak, voltak, mint az 184–49-es elődeink (…) Az emléküket mi, ma élő magyarok is tisztelettel és megbecsüléssel ápoljuk. Mert hisszük, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a hősöknek, éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta beszédét Szijjártó Péter.
