A majomhimlő ellen az oltás a leghatékonyabb védekezés – mondta az Inforádiónak Rusvai Miklós. Az Európai Unió és tagállamai nemrég jelentették be, hogy 580 ezer adag vakcinát adományoznak az érintett afrikai államoknak a majomhimlő megfékezése érdekében. A virológus szerint Európában, így
Magyarországon sem lehet járványos terjedésére számítani, de behurcolt esetek biztosan lesznek.
A majomhimlő ellen kizárólag vakcinákkal lehet védekezni, gyógyszer nincs rá, csak megelőzni lehet oltásokkal – magyarázta Rusvai Miklós. A víruskutató azt is kiemelte, hogy ott kellene védekezni, ahol a járvány jelenleg is nagyon súlyos áldozatokat szed, mert így lehetne megakadályozni, hogy esetleg más országokban is szétterjedjen. Ehhez volt fontos lépés, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO járványtani veszélyhelyzetté minősítette a majomhimlős esetek számának növekedését, mert csak akkor lehet felajánlani vakcinaküldeményeket, ha ez a veszélyhelyzet fennáll.
Több mint tizenkilenc afrikai országban 48 ezer feltételezett megbetegedés történt, ezernél is többen meghaltak, de valószínűsíthetően ezek a számok még emelkednek.
Rusvai Miklós szerint két akadálya is van, hogy az oltásokkal visszaszorítsák a megbetegedés terjedését. Az egyik, hogy a vakcina drága, ezért az eddigi felajánlás nem elég, mert az érintett térségben, Közép-Afrikában több száz millió ember él. A másik nehézség, hogy a vakcinát célba is kell juttatni, de ezekben az országokban gyakoriak a polgárháborúk, és a központi hatalom az országoknak csak bizonyos területeire szorítkozik. Ráadásul nagyon erőteljes a korrupció, az ingyen kapott vakcinát sokszor pénzért árusítják, és a legnehezebben élő, sokszor törzsi közösségek számára így elérhetetlenné válik – tette hozzá.
Emiatt a víruskutató szerint csak reménykedni lehet, hogy hatékony lesz a vakcinázás, és sikerül a járványt visszaszorítani, mert idén
a korábbi évekhez képest rendkívül mértékben megnövekedett az esetszám, és ami az igazán aggasztó, hogy ez most a súlyosabb változata a majomhimlőnek.
Rusvai Miklós felidézte, hogy 2022-ben már mind az öt kontinensen megjelent a majomhimlő, de az csak „figyelmeztető lövés” volt, mert az enyhe változata terjedt, amelynél százezer megbetegedésből kétszázan haltak meg, ami 0,02 százalékos halálozást jelent.
A mostani változatnak viszont akár tízszázalékos halálozás is lehet a következménye.
– A két évvel ezelőtti járvány arra jó volt, hogy felhívta minden kontinensen az orvosok, elsősorban a bőrgyógyászok figyelmét erre a betegségre. Az orvosok felkészültek, nálunk is volt két évvel ezelőtt nyolcvan eset, a mi orvosaink is felkészülten állnak – mondta Rusvai Miklós, és jelezte, az is lényeges, hogy már az emberek is tudatában vannak a veszélynek, ha a közép-afrikai régióba utaznak. A szakértő nem tartja indokoltnak, hogy európai országok határzárat vezessenek be, mert Európában eddig két eset volt idén az egyes típusú, súlyosabb megbetegedést okozó majomhimlőből: egy Svédországban, egy pedig Németországban, de mindegyik importált eset volt.
A nehézséget a felismerés jelenti, mert két hét is eltelik, mire a jellegzetes tünetek megjelennek, és addig fertőzhet a beteg, de ha kialakultak már a tünetek, akkor nagyon jellegzetesek, ezért a hatóságok megkezdhetik a kontaktkutatást, és beolthatják a fertőzött személlyel érintkező ismerősöket, rokonokat.
Lokális, halmozott fertőzések egy-egy családon vagy közösségen belül előfordulhatnak, de nagyszámú eset szerintem itt Európában nem lesz
– mondta Rusvai Miklós.
