– Semmilyen provokációnak nem szabad felülni, ilyen háborús időkben a legfontosabb a stratégiai nyugalom – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban. A miniszterelnök a közmédia brüsszeli stúdiójában a EU-csúcsról jelentkezve elmondta, hogy nagyvonalúan kell kezelni az ingerült dolgokat, amiket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mond.
Karácsonyi tűzsszünet
A békemisszió kapcsán jelezte, hogy több ország vezetőjével, így Törökország elnökével is tárgyalt, ami azért fontos, mert eddig a török elnök volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő a két fél között, amikor sikerült megállapodni a gabonaszállításokról.
– Legalább annyit hozzunk ki a helyzetből, hogy legyen egy karácsonyi tűzszünet. Ezért megpróbálom tető alá hozni, hogy az ortodox karácsony idején legyen tűzszünet és egy nagyszabású fogolycsere – tette hozzá. A kormányfő szerint mivel csak két-három napról van szó, így elesik az érvelés, miszerint egyik vagy másik fél előnyhöz jut.
– Egy karácsonyi tűzszünet arról szólna, hogy nem reménytelen egy rövidtávon elérhető béke – tette hozzá a miniszterelnök, majd jelezte, hogy sikerült rávennie az orosz elnököt, hogy támogassa a karácsonyi fegyvernyugvást, de szerinte az ukránok is könnyen megváltoztathatják az álláspontjukat.
Két nagy változás
A miniszterelnök arról is beszélt, sok spekulációt lehet hallani annak kapcsán, hogy mi lesz Tump beiktatása után. – Most annyit látok, hogy addig még van egy hónap, és azért kell imádkozni, hogy ne essen baja – tette hozzá. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a világban két fontos esemény zajlik párhuzamosan. Az egyik, hogy az erőviszonyok folyamatosan változnak az oroszok javára, a másik pedig, hogy megváltozik Washington, ami egy fontos állása a nyugati civilizációnak. Szerinte ez a két esemény a magyarokat óvatosságra inti, ezért nem ugyanazt kell csinálni mint eddig, ami a nyugati vezetők álláspontja jelenleg. Ugyanakkor a nyitottság a változásra a nyugati nemzeti vezetők többségében már megvan. – Érzik, hogy egy tartós, biztonságos helyzetet kell létrehozni, ugyanis nehéz úgy erősnek lenni, hogy egy háború folyik a peremvidékén, nem tesz jót a gazdaságnak – magyarázta.
Káros paktum Brüsszelben
A világot nagyban meghatározó két változás az Európai Bizottság politikáján egyáltalán nem látható. A miniszterelnök elmondta, hogy Brüsszelben paktumot kötött az EP három-négy legnagyobb pártja, szerinte őket nem zavarja, hogy mi történik a brüsszeli buborékon kívül. Jelezte, hogy a paktum szerint kétszáz milliárd forintot kellene hazánknak Ukrajnába küldeni. – A legnagyobb bajok Brüsszelben vannak – tette hozzá.
Közölte, hogy Európa és Amerika együtt 310 milliárd eurót költött eddig a háborúra. Szerinte ebből az összegből lehetett volna fejleszteni a nyugat-balkáni országokat az EU-s szintre, vagy a migránsokat kibocsájtó országokat lehetett volna támogatni, hogy a bevándorlók ne induljanak be Európa felé, de lehetett volna fejleszteni Európa katonai képességeit, de oda lehetett volna adni a pénzt az európaiaknak, amivel az emberek sokkal jobban éltek volna. – Ebből a pénzből csodát lehetett volna tenni – fogalmazott Orbán Viktor.
A brüsszeli paktum kapcsán közölte, hogy ha bekövetkezik Ukrajna gyors felvétele az EU-ba, akkor a gazdák tönkre fognak menni, így az elkapkodott folyamat nem támogatható.
Soros főhadiszállása szemben a nemzeti többséggel
A kormányfő szerint az Európai Parlamentben a nemzeti pártokat tömörítő Patrióták képviselőcsoportja most egy furcsa helyzettel találja magát szembe. Mint mondta, a világban találhatóak globális hálózatok, abból az egyik az a Soros-féle hálózat elvesztette egyik főhadiszállását, Amerikát és már csak Brüsszel van a kezében. – A Patrióták jövőjének kulcsa, hogy többséget tudnak-e szerezni Brüsszelben és át tudják-e venni a hatalmat – hangsúlyozta.
A magyar elnökség eredményeit a miniszterelnök úgy értékelte, megoldott olyan problémákat, amiket korábban évekig nem sikerült. Szerinte azt a rengeteg munkát, amit a magyarok belefektetettek az elnökségbe, azt még Ursula von der Leyen is elismerően értékelte. A nagy eredmények közül példaként említette, hogy több mint tíz éve nem tudták azt megoldani, hogy bevegyék a románokat és a bolgárokat a schengeni övezetbe, és ezt végül a magyaroknak sikerült kitárgyalni. A másik nagy eredmény, hogy minden nyugat-balkáni országgal sikerült a befagyott viszonyokat feloldani.
A magyar elnökség legnagyobb eredménye
– Európának valamit tennie kell, hogy visszanyerje a versenyképességét, mert az magától nem történik meg – rögzítette a miniszterelnök. Szerinte, ha azt akarjuk, hogy az európai emberek jobban éljenek, akkor javítani kell a versenyképességet. Mint jelezte, van egy akcióterv a versenyképesség helyreállítására, amit a magyar uniós elnökség legnagyobb eredményének nevezett.
– Ahhoz, hogy meg tudj oldani egy problémát, először meg kell nevezned, amihez olyan szavakat kell használnod, ami alkalmas a valóság leírására – húzta alá Orbán Viktor. Leszögezte, hogy Brüsszel olyan buborék, amelyik elszakadt a valóságtól. – Az európai politika közelebb került a valósághoz a magyar elnökségnek köszönhetően – tette hozzá.
Repülőrajt kell
Annak kapcsán, hogy az Országgyűlés pénteken szavaz a jövő évi költségvetésről, elmondta: minden vita ellenére nagyon sokat köszönhetünk Matolcsy Györgynek, aki devizahiteles családok százezreit mentette meg a csődtől. Jelezte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter lesz az új jegybankelnök, míg a Pénzügyminisztérium beolvad a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumba.
Közölte, hogy az új gazdaságpolitika akciótervét Nagy Márton dolgozta ki, majd megemlítette, hogy a program része a munkáshitel vagy a Demján Sándor-program is. – Abban reménykedem, hogy a költségvetés szakmailag megalapozott és jól működő – húzta alá a kormányfő, aki szerint repülőrajtot kell venni januárban, hogy a családok azonnal érezzék a hatásait. Szót ejtett arról is, hogy Nagy Márton három évre szóló bérmegállapodást is tető alá hozott, az intézkedések nagy része pedig már jövőre érezhető lesz.
Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Brüsszeli EU-csúcs 
