Szakértő: Budapest nem képes a rákosrendezői fejlesztés végrehajtására

A fejlesztéspolitikai szakértő szerint több okból sem alkalmas a főváros egy ilyen kaliberű beruházás végrehajtására. 

Fotó: Havran Zoltán

A Liget-projektet teljes egészében az állam finanszírozta, mert egy közfunkciót fejlesztett. Egy városi parkot épített, és a városi parkban múzeumokat, középületeket húzott fel. Középületeket mindenhol a világon állam és önkormányzat épít. A Rákosrendezőn azonban nem közfunkciókat, hanem magánfunkciókat építünk, ezért jöhet szóba a magánbefektető

– tisztázta a kérdést Kőrösi, aki szerint fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a rozsdaövezet, a barnamező az tipikusan egy olyan fejlesztési terület, amit a magánszféra sem vállal, mindenfajta állami ösztönzők nélkül, ugyanis ezeken a területeken az építkezés sokkal kevésbé profitábilis. 

Egy barnamezőt először rekultiválni, környezeti tehermentesíteni kell, talajcserét kell végezni, ki kell építeni vagy váltani a közműveket. Nem véletlen, hogy először minden városban, minden lakott területen a magántőke a zöld mezőben igyekszik valamit fejleszteni

 – emelte ki a városfejlesztési szakember, aki elmondta, véleménye szerint a főpolgármester riogatásra használja többek között a belgrádi ingatlanfejlesztést.

Mostanáig nem láttunk semmilyen részletekbe menő koncepciót egyik oldalról sem. Tehát jelen pillanatban olyan rajzok alapján vitatkozik mindenki, és vitatja ennek a beruházásnak a megvalósíthatóságát, ajánl jobbat, amilyen rajzokat bármelyik gyerek elkészíthetne egy számítógép segítségével

– jelentette ki Kőrösi Koppány. A szakember szerint ugyanakkor a kormány által felvázolt ingatlanfejlesztési konstrukció ismert, és bejáratott: számos nyugati nagyvárosban is hasonló megoldásokkal változtatták az egykori ipari területeket élhető városnegyedekké.  

Budapestnek is az érdeke, hogy ezek a nagy, környezetszennyező, a városképet elrondító területek funkciót nyerjenek. Jelenleg Angyalföld és Zugló között van egy átjárhatatlan terület. Hogyha ezt beépítik olyan funkciókkal, amik a városban egyébként hiányoznak, akkor azzal máris jót tettek, mert olyan házak, lakások készülnek, amik a fővárosban tartják a lakosságot

– emelte ki a szakértő, aki a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, legalább még öt évet kell várni arra, hogy a területen az első kapavágásokat bárki is megkezdje. Ugyanis a szerződésben hét ingatlan van, amelyek 1,3 millió négyzetméteren terülnek el. A hét ingatlanból pedig jelenleg csak kettőre van környezeti állapotfelmérés. 

Még az elszállítandó szemétnek, a rekultiválandó talajnak a mennyiségét is csak becsülgetjük. Arról nem is beszélve, hogy nem voltak talajszerkezeti vizsgálatok, nem tudjuk, hogy oda mi építhető. Így például az sem világos, hogy a területen található homokos, löszös talajra mit lehet építeni

– tette hozzá Kőrösi Koppány.