Nem fog megtérülni a fővárosnak a rákosrendezői beruházás

Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő szerint könnyen előfordulhat, hogy a rozsdaövezet fejlesztésébe fektetendő pénzeknek csak a töredéke forog vissza a Fővárosi Önkormányzathoz a terület érékesítése után.

Karácsony Gergely Fotó: Vémi Zoltán Forrás: rákosrendező karácsony gergely vitézy

– Vagy nem mond igazat Karácsony Gergely a rákosrendezői terveikkel kapcsolatban, vagy nem tudja, mit csinál, mind a kettő lehetséges. Ugyanis a szerződés, ahová belépett a vevő helyére, az a vevő feladatának tűzi ki a teljes terület rekultiválását, a beruházás megtervezését és az építkezést – mondta el lapunknak Kőrösi Koppány. A szakember kiemelte, a főváros a szerződésben vállalni fogja, hogy a szeméttelep állapotú Rákosrendezőből egy modern városrészt épít, és az ehhez szükséges összes beruházást elvégzi.

A 90 milliárd forintos hitel nagyon kevés lesz arra, hogy itt bármit is építsenek. Azt tudni kell, hogy a főváros magára vállalt egyszer egy 50 milliárd forintos kötelezettséget, fizetési kötelezettséget, ez a vételár, ami kamatozik is, tehát minél később fizetik, annál több lesz

– tette hozzá Kőrösi, majd kiemelte, a főváros emellett a szerződésben magára vállalta a vételár feléig terjedő kármentesítést, ami 25 milliárd.

Ezenfelül azonban még számos teendője van a területtel a fővárosnak, ugyanis meg kell csinálni a tervezési feladatokat is. Ugyanakkor Kőrösi Koppány szerint az a legnagyobb probléma, hogy a szereplőknek a fejében nem tiszták a mai napig a szerepek.

A beruházást az ilyen területekre sehol sem a város finanszírozza. Az építkezés egy beruházói feladat. Azt a beruházó végzi, aki jellemzően egy tőkeerős befektető, valaki, akinek ebben van rutinja, aki erre fölépített egy üzleti szervezetet, ahol megvannak az ehhez szükséges kompetenciák

– emelte ki a fejlesztéspolitikai szakértő. Ezen jól bejáratott terv helyett azonban a főváros egy saját programfejlesztő irodát fog létrehozni, amelynek a feladatköre teljesen bizonytalan.

A barnamezős beruházásoknak két forgatókönyvük van. Az egyik forgatókönyv, amit itt a magyar állam akart csinálni, hogy keres egy beruházót, egy befektetőt, aki elvégzi a teljes projektet. A másik forgatókönyv, hogy egy gazdag város vagy egy gazdag állam rekultiválja a területet, felhozza egy zöldmezős szintre, és ezen a szinten közösen megtervezik a leendő beruházókkal azt, hogy mit fognak ott csinálni

– tette hozzá Kőrösi Koppány. Ugyanakkor az korántsem biztos, hogy a befektetett összegek végül megtérülnek a főváros számára.

Egy óriási kockázatot vállalt most magára a főváros, ráadásul, mint kiderült, saját forrása sincs is hozzá, ezért hitelből akarja ezt a kétes kimenetelű beruházást végrehajtani

– zárta a beszélgetést a fejlesztéspolitikai szakértő.

Amint arról már korábban is beszámoltunk, nemrég kiderült, hogy a főpolgármester Luxemburgba ment, hogy a korábban a Fővárosi Közgyűlés által megszavazott 85 milliárdos hitel mellé egy 90 milliárdos kölcsönről is tárgyaljon.