A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők szavazni fognak a BKV Zrt. likviditási hiányának áthidalásáról és egy hitelkeret-szerződés létrehozásáról is. Ennek értelmében a főváros az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt venne fel. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére.
A hitelfelvétel annak ellenére történik, hogy a fővárosi önkormányzat nemrégen komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre.
Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené el, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, ismét bicikliutak építésébe fogna a fővárosi önkormányzat, ezúttal azonban nem saját, hanem uniós forrásból hajtanák végre a baloldali városvezetés szívéhez oly közel álló fejlesztéseket. „Kedvező elbírálást kapott a BKK-támogatásra irányuló pályázata, ennek köszönhetően rendelkezésre fog állni az európai uniós forrás ahhoz, hogy megvalósuljon a Nagykörút zöldítése, valamint hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés az Üllői úton és a Váci úton” – írta a lapunknak eljuttatott közleményében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
Kiemelték: a főváros infrastruktúrafejlesztés helyett ismét bicikliutak építésére fogja elkölteni a pénzt. A BKK közleménye szerint a főváros olyan, természetesen a belső kerületekben található főútvonalak zöldítését és kerékpárosbaráttá tételét hajtaná végre, ahol már jelenleg is találhatók karókkal elválasztott bicikliutak, azonban azok minősége rendkívül alacsony.
„A BKK a Nagykörút mindkét oldalán, a Nyugati pályaudvar és a Mester utca között fizikailag is védett bringasávokat hoz létre, amelyeket egy többfunkciós (az igényektől függően rakodásra, megállásra stb. használható) sáv választ majd el a gépjárműforgalomtól” – jegyezte meg a szervezet a közleményében. Komoly fejlesztés vár az Üllői útra és a Váci útra is, ahol szintén a főútvonalak mindkét oldalán széles, jellemzően épített elemmel fizikailag is elválasztott, védett kerékpársávokat és kerékpárutakat hoznának létre. A BKK tavaly novemberben feltételes közbeszerzési eljárást indított a kerékpárutak tervezésére. Ezek az Üllői út esetében a Nagyvárad térnél, a Váci út esetében a Lehel térnél (Gogol utca) közvetlenül kapcsolódnak a korábbi években már kialakított védett kerékpársávokhoz, de azoktól eltérő módon jöhetnek majd létre.
„A kiviteli tervek eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén az Üllői úton 2026 második felében, a Váci út esetében pedig 2025 végén készülhetnek el” – írták a közleményben, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a jelenlegi, karókkal elválasztott bicikliutak így továbbra sem tűnhetnek el a főváros belső területeiről.
Az uniós forrásokból emellett a fővárosi önkormányzat ugyan konkrét fejlesztéseket nem hajtana végre, de terveket készítene az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének előkészítésére és megtervezésére, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjára és a Nyugati tér megújítására, valamint a kisföldalatti meghosszabbítására és a meglévő vonal felújításának előkészítésére.
Mindemellett lesznek tervek a dél-budapesti villamosgyűrű első ütemének előkészítésére, a 3-as villamos pesterzsébeti meghosszabbításának előkészítésére és a 42-es villamos meghosszabbítására. Vagyis konkrét kötöttpályás fejlesztést a főváros továbbra sem fog végrehajtani az uniós forrásokból, a most közreadott információk szerint csupán terveket fognak készíteni, amelyek megvalósításáról nincsenek konkrét adatok.
