Könyves Kálmán testvérének tragikus sorsa

Álmos herceg Könyves Kálmán testvére volt, már a nagybátyjuk, I. László is őt szánta a magyar trónra.

Álmos és Kálmán- a konfliktus kitörése előtt

Kálmán el akarja fogatni Álmos herceget Forrás: Képes krónika

Kálmán boldogtalan volt

Kálmán magánélete nem volt felhőtlene: gyermekei közül István ikertestvére, László elhunyt, első felesége, Felicia pedig szülés közben meghalt. 

Nem sokkal ezután második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi fejedelem lányát házasságtörés miatt hazaküldte Oroszországba. 

Eufémia ekkor gyermeket várt, majd fiút szült, Boriszt, akit Kálmán nem ismert el sajátjának. Ezután 1115-ben Kálmán drasztikus megoldáshoz folyamodott: megvakíttatta testvérét és annak gyermekét, Bélát is. 

„Ezután a király [ti. Könyves Kálmán] visszahozta Álmos herceget a békességre; a békekötést követően azonban a király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakította, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, annak heréit vitte a királynak.”

(Részlet a Képes krónikából) 

Álmossal brutálisan elbánt a testvére, Kálmán

A konfliktust, bárki kezdeményezte is, Kálmán brutálisan oldotta meg.

Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát. Forrás: Képes krónika

Álmost a dömösi apátságba záratta, de  még ez sem volt elég számára. Kálmán 1116-os halála után fia ellen is szervezkedett, majd Bizáncba távozott. 13 évvel élte túl testvérét; 1127-ben Bizáncban hunyt el. Mivel Kálmán fiának  nem született utóda, így Álmos leszármazottai uralkodhattak a magyar trónon. E kései kárpótlás kézzelfogható bizonyítéka lett, hogy a krónikaírók Kálmánt előnytelen külsejűnek, púposnak ábrázolták, Álmost pedig délcegnek.

Álmos és Kálmán konfliktusának

1. kialakulásában felelőssé tehető Szent László király is,

2. elmérgesedésében pedig a magyar főurak,

3. és szerepet játszhatott az is, hogy a pápa és a császár konfliktusában sem értettek egyet.