Könyves Kálmán testvérének tragikus sorsa

Álmos herceg Könyves Kálmán testvére volt, már a nagybátyjuk, I. László is őt szánta a magyar trónra.

Álmos és Kálmán- a konfliktus kitörése előtt

Kálmán nem véletlen kapta a Könyves melléknevet, mert papi pályára szánták. Álmos 1075 körül született, Szent László már kamaszként magával vitte hadjárataira. 

Álmos és Kálmán – a konfliktus kitörése előtt

Álmos volt a rátermettebb?

Kálmán és Álmos közül Álmos volt a fiatalabb. Lehetséges, hogy Kálmánnak tényleg volt testi hibája a– hogy a krónikák írják róla, púpos volt –, ezért választotta László a délcegebb Álmost, akit 1091-ben megtett Horvátország kormányzójának. Nem teljesen egyértelmű a forrásokból, hogy 1095-ben bekövetkezett halála előtt László megváltoztatta-e akaratát és Kálmánt jelölte utódjául, vagy pedig Kálmán maga érte el László halála után, hogy őt koronázza meg az esztergomi érsek Székesfehérváron a magyarok uralkodójává. Ugyanis három feltételnek  kellett teljesülnie ahhoz, hogy a koronázás érvényes legyen, a megválasztott király csak akkor vált törvényes uralkodóvá, ha a Szent Koronával, a székesfehérvári koronázóbazilikában és az esztergomi érsek által lett megkoronázva.

Kálmán a trónra lépve Álmosnak hercegséget adományozott. A magyar főurak egy része azonban még ekkor is Álmost pártolta, mert magabiztosabb, katonásabb fellépésű volt a testvérénél. 

Kálmán – akárcsak I. András – már idejekorán igyekezett biztosítani fiának, Istvánnak a trónt, ezért négyéves korában, 1105-ben megkoronáztatta. 

Ez azonban olaj volt a tűzre. Álmos a német császár pártfogását kérte, vele szemben Kálmán a pápa oldalán állt. 

Álmos III. Boleszlávhoz fordult, hogy támogassa őt. A lengyel uralkodó be is tört hazánkba, azonban később  Álmos ellen fordult. Álmosnak – mivel a testvére ellen tört – zarándokútra kellett mennie a Szentföldre. Ám miután visszatért, akkor sem tudtak tartósan kibékülni. Álmos felépíttette a dömösi apátságot, majd merényletet kísérlet meg Kálmán ellen a dömösi apátság felszentelésekor. Azonban lehetséges , hogy ez csak a főurak ármánykodása volt. Mindkét oldalon a békétlenséget szították, és nem arra törekedtek, hogy a testvérek kibéküljenek. Erről írt a bécsi Képes krónika is.

A bécsi Képes Krónika a testvérviszályról:

„Megkérte a királyt, jőjjön el a monostor beszentelésére, és Kálmán meg is tette. De az udvari emberek bevádolták Álmost, hogy cselt vet a királynak és meg akarja őt ez alkalommal öletni. És ez talán meg is történt volna, ha Kálmánt barátai nem őrzik. Ezen haragra lobbant a király és el akarta fogatni öccsét. De a tisztelendő püspökök és más derék urak, meg lévén győződve arról, hogy ez a vád hamis, és csak a herczeg ellenségei koholták, közbenjártak a királynál és nem nyugodtak, mig mindketten meg nem esküdtek a békére.”  

Tehát nehéz a fennmaradt források alapján egyértelműen megállapítani, a két testvér közül melyikük tehetett inkább a békétlenségről. 

Kálmán el akarja fogatni Álmos herceget Forrás: Képes krónika

Kálmán boldogtalan volt

Kálmán magánélete nem volt felhőtlene: gyermekei közül István ikertestvére, László elhunyt, első felesége, Felicia pedig szülés közben meghalt. 

Nem sokkal ezután második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi fejedelem lányát házasságtörés miatt hazaküldte Oroszországba. 

Eufémia ekkor gyermeket várt, majd fiút szült, Boriszt, akit Kálmán nem ismert el sajátjának. Ezután 1115-ben Kálmán drasztikus megoldáshoz folyamodott: megvakíttatta testvérét és annak gyermekét, Bélát is. 

„Ezután a király [ti. Könyves Kálmán] visszahozta Álmos herceget a békességre; a békekötést követően azonban a király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakította, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, annak heréit vitte a királynak.”

(Részlet a Képes krónikából) 

Álmossal brutálisan elbánt a testvére, Kálmán

A konfliktust, bárki kezdeményezte is, Kálmán brutálisan oldotta meg.

Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát. Forrás: Képes krónika

Álmost a dömösi apátságba záratta, de  még ez sem volt elég számára. Kálmán 1116-os halála után fia ellen is szervezkedett, majd Bizáncba távozott. 13 évvel élte túl testvérét; 1127-ben Bizáncban hunyt el. Mivel Kálmán fiának  nem született utóda, így Álmos leszármazottai uralkodhattak a magyar trónon. E kései kárpótlás kézzelfogható bizonyítéka lett, hogy a krónikaírók Kálmánt előnytelen külsejűnek, púposnak ábrázolták, Álmost pedig délcegnek.

Álmos és Kálmán konfliktusának

1. kialakulásában felelőssé tehető Szent László király is,

2. elmérgesedésében pedig a magyar főurak,

3. és szerepet játszhatott az is, hogy a pápa és a császár konfliktusában sem értettek egyet.