Szijjártó Péter: Ez az az őrület, amit meg kell állítani + videó

Szijjártó Péter szerint teljes őrület uralkodik Brüsszelben: miközben kiderült, hogy Ukrajnában háborús maffiarendszer működik és eltűntek európai milliárdok, az uniós külügyminiszterek újabb százmilliárd eurós csomagról, több fegyverről és új szankciókról tárgyalnak, mintha semmi sem történt volna. A külügyminiszter brüsszeli tájékoztatóján úgy fogalmazott: a korrupciós botrány ellenére is további pénzeket és fegyvereket akarnak küldeni Kijevnek, sőt egyesek még az ukrán EU-csatlakozást is épp ezzel indokolják – ez szerinte az őrület új szintje.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: Szijjártó Péter/Facebook

Korábban írtunk róla, hogy Szijjártó Péter szerint őrület, ami Brüsszelben zajlik: miközben bebizonyosodott az, hogy Ukrajnában egy háborús maffiarendszer működik, Brüsszel újabb százmilliárd eurót akar az országba küldeni az európai adófizetők pénzéből.

Szijjártó Péter szerint őrület, ami Brüsszelben zajlik
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

„Tisztelettel köszöntöm önöket, ezúttal Brüsszelből, ahol az Európai Unió külügyminiszteri tanácsülése zajlik ezekben a percekben. Mondhatom, hogy a lényegen már túl vagyunk, ezért most szeretnék önöknek egy tájékoztatást adni arról, hogy mi is történt, történik itt a mai napon. De mindenekelőtt tisztelettel köszöntjük azokat, akik akár a közmédiában, akár a hírtelevízióban, vagy valamelyik internetes platformon követnek minket élőben. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mi lenne az a legvisszafogottabb kifejezés, amit használni lehetne az itteni viszonyokra, akkor az az őrület. Egészen egyszerűen őrület. Egészen egyszerűen őrület lett úrrá itt Brüsszelen” – kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Ma a külügyminiszteri tanácsülés ukrán foglalkozó napirendje úgy ment végig, mintha mi sem történt volna. Úgy tárgyaltunk az Ukrajnának nyújtandó újabb 100 milliárd eurónyi támogatásról, mintha Ukrajnában éppen nem az európai politikatörténet egyik legsúlyosabb korrupciós botránya zajlana.

 – mondta.

„Ami nyilvánvalóan az európai gazdaságnak lenne egy újabb mélyütés. Tehát függetlenül attól, hogy Ukrajnában az európai politikatörténet egyik legsúlyosabb korrupciós botránya zajlik. Majd Brüsszelben azt kezdeményezték, hogy küldjünk még több pénzt és még több fegyvert Ukrajnába, és vessünk ki újabb szankciókat az energiaszállításokra. És tegyük meg mindezt egy megnyerhetetlen háború miatt. Ezt nevezem én őrületnek, de sajnos lehet ezt még tovább is fokozni. 

Ugyanis a mai napon több külügyminiszter kolléga részéről elhangzott az, hogy az Ukrajnában zajló korrupciós botrány egy újabb ok, egy újabb indok arra, hogy Ukrajnát felvegyük az Európai Unióba. És sokan megrökönyödhetnek. Fordítva kellett volna mondani ezt a mondatot, fordított értelemmel. Valóban úgy lenne normális, de a helyzet az, hogy itt most nem a normalitás, hanem az őrültek háza uralkodik, ezért elmondom még egyszer. 

Tehát ma több külügyminiszter kolléga is úgy érvelt, hogy az Ukrajnában zajló korrupciós botrány még egy ok arra, hogy Ukrajnát felvegyük az Európai Unióba. Na, ez az őrület, amit meg kell állítani

 – hangsúlyozta.

„Azt mondták, hogy annak érdekében, hogy meg lehessen előzni további korrupciós botrányokat, az ukránokat be kell venni az Európai Unióba. Ide jutottunk ma, nyilvánvaló, hogy ez egy olyan őrület, amit azonnal meg kell állítani. Ukrajnában az állami működés legmagasabb szintjét elérő hatalmi korrupciós rendszer működik, egy háborús maffia, amelynek nyomán ki tudja, hova kerültek az európai emberek eurói, ami szintén veszélyes – húzta alá.

„Veszélyes, hogy az európai politikusok egy része, nagy része már csak arra a hírre, hogy valamifajta béketerv készül az ukrán-orosz háború megoldására, világossá tette, hogy továbbra is a béketeremtési folyamat aláásásában érdekeltek. Mindenfajta kételyeket és kifogásokat fogalmaztak meg egy esetlegesen létező béketervvel szemben.

Világos, hogy az európai politikusok továbbra sem akarnak békét, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák egy békemegállapodás létrejöttét.

És az őrületet még tovább fokozzam. Az Európai Unió főképviselője többször is dicsérte, magasztalta az ukránok támadásait az orosz energiarendszerrel szemben. Nyilvánvalóan egy ilyen kijelentés veszélyt hordoz Európa energiaellátásának biztonságára, és egy ilyen kijelentés, ezeknek a támadásoknak a dicsérete, felmagasztalása egyértelműen eszkalációs kockázatot jelent. Az ukrán külügyminiszter kollégát is bekapcsolták videón az elején. Nem mondanám, hogy hosszan, körülbelül másfél, de lehet, hogy kettő, legyünk megengedőek, kettő mondat erejéig foglalkozott az országában zajló korrupciós botránnyal. Ennél többet foglalkozott azzal a javaslatával, amely úgy szól, hogy a szankciók mellett vámokat is vessünk ki az Oroszországból származó termékekre, vagy bármire, ami Oroszországból jön, mondván, hogy ahhoz nem kell egyhangúság. Tehát még biztosan biztos egy ilyen Magyarország számára veszélyes követeléssel is előállt” – fogalmazott. 

„Az a helyzet, hogy ma itt Brüsszelben egy illúzió tartja fogva a politikai elitet. Ez az illúzió úgy szól, hogy ezt a háborút Ukrajna megnyerheti. Ez nagyon messze van a valóságtól, ez nem más, mint egy illúzió. Természetesen azzal együtt, hogy az ukrán győzelem az egy illúzió, az ukránoknak joguk van folytatni a háborút, de az ukránoknak az a döntése vagy joga, hogy folytatják a háborút, az semmifajta morális vagy jogi kötelezettséget nem ró Európára, az Európai Unióra Ukrajna támogatásának tekintetében. 

Európa érdekével mélységesen ellentétes, hogy európai pénzt és fegyvereket pumpálnak ennek a háborúnak, ennek a megnyerhetetlen háborúnak a folytatásába. 

Európának az lenne az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban vessünk véget ennek a háborúnak. Ezt egyféleképpen lehet: azonnal támogatni kell Donald Trump amerikai elnök béke erőfeszítéseit. Ez jelenti az egyetlen reményt, azonban úgy látom, hogy a brüsszeli politikusok elkötelezettek Donald Trump béke erőfeszítéseinek aláaknázása, meghekkelése mellett – húzta alá.

„Ugyanakkor azt is gondolom, hogy Európának az is az érdeke lenne, hogy minél előbb európai-orosz tárgyalások induljanak, hogy egy esetleges amerikai-orosz megállapodás után az Európai Unió se maradjon ki egy jövendőbeli, sikerekkel kecsegtető nyugat-keleti együttműködésből. 

És végezetül azt is gondolom, hogy az egy hazugság, hogy Ukrajna Európáért küzd, az egy hazugság, hogy Ukrajnán múlna Európa biztonsága. Európa biztonsága nem Ukrajnán múlik. Európa biztonsága az európai országok védelmi képességeinek javításán múlik.

 Európa biztonsága azon múlik, hogy az Európai Unió tagországai milyen módon tudják erősíteni a saját védelmi képességeiket, a saját hadiiparukat, a saját hadseregüket. Az ukrán hadsereg felfegyverzése az nem Európa biztonságát jelenti, az valami egészen más dolgot jelent. Európa biztonságát az európai országok védelmi képességeinek javítása jelenti, nem Ukrajna felfegyverzése” – emelte ki.

„Összegezve nemcsak hogy nem járulunk hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió még több pénzt és még több fegyvert küldjön Ukrajnának. Nemcsak hogy nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldjék, hanem követeljük, hogy Ukrajna azonnal számoljon el az eddigi európai uniós támogatásokkal. Követeljük, hogy Ukrajna mutassa be, hogy mire költötte az európai emberek pénzét. 

És követeljük, hogy Ukrajna adjon számot arról, hogy az európai adófizető polgárok pénzéből mennyi vált a korrupciós hálózat áldozatává. Mennyi pénzt vitt el az európai emberek pénzéből a háborús maffia, mennyi pénzt emésztett föl az európai uniós támogatásokból az a korrupt hatalmi rendszer, ami Ukrajnában működik.

 Nemhogy nem engedjük, hogy a magyarok pénzét elküldjék Ukrajnába, hanem azt követeljük, hogy Ukrajna azonnal számoljon el az eddig kapott európai uniós támogatásokkal. Mindezt tehetjük természetesen addig, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ha egy brüsszeli bábkormány jön a helyünkre, akkor az azonnal hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar emberek pénzét elküldjék Ukrajnába, a fegyvereket elküldjék Ukrajnába, és Ukrajnában zavartalanul működhessen egy olyan korrupt rezsim, amelynek leleplezésére, ki tudja, hogy részbeni vagy teljes leleplezésére Ali babástól és mindenestől a múlt héten került sor. Hát ennyit a mai napról. Vendégeink most a délkelet-ázsiai külügyminiszter kollégák. Foglalkoztunk a Közel-Kelettel, foglalkozunk még a Száhellel, a Szudánnal, de azt gondolom, hogy a magyar embereket leginkább ez a kérdés érdek” – összegzett.

A helyszínen lévő riporterek egyrészt arra kérdeztek rá, hogy milyen visszhangja volt az ülésen annak a magyar kezdeményezésnek, amely elszámolást kér az Ukrajnának nyújtott támogatásokról: érkeztek-e erre támogató vagy elutasító hozzászólások. Emellett érdeklődtek a 20. szankciós csomag előkészítéséről, a tagállamokra nehezedő nyomásról, illetve arról, hol vannak a magyar vörös vonalak és van-e már olyan elem, amelyet Magyarország biztosan nem támogat.

A másik nagy témakör az Ukrajna támogatására vonatkozó három opció (orosz vagyon „kölcsönadása”, közös hitel, tagállami források) megítélése volt: volt-e ezek között olyan, amit a többség egyértelműen elutasított, illetve milyen álláspontokat képviselnek a tagországok. A riporterek rákérdeztek arra is, hogy minősített többség vagy egyhangúság szükséges-e a döntéshez, hallott-e a magyar fél bármilyen amerikai kezdeményezésről a háború lezárására, és hogy a sajtóban megjelent amerikai–orosz béketárgyalásokról, valamint a 28 pontos béketerv állásáról rendelkezésre áll-e bármilyen információ, illetve lehet-e esély a jövőben budapesti béketárgyalásokra.

Több ember is világossá tette, hogy mi szeretnénk látni egy elszámolást arról, hogy az ukránok mire költötték az európai emberek pénzét. A reakció erre az volt, hogy a korrupció nem lehet ok arra, hogy ne segítsünk továbbra is az ukránoknak. Tehát jól láthatóan Brüsszelben Ukrajna őrület van, háborús őrület van.

 Hiába ír az egész világsajtó arról, hogy Ukrajnában egy csomó pénzt ellopott egy nagy korrupciós hálózat, ez itt Brüsszelben nem érdekel senkit, és még több pénzt oda akarnak küldeni Ukrajnának, függetlenül attól, hogy abból mennyit loptak, vagy lopnak el éppen. Na ez az, amit mi nem engedünk, nem is fogjuk engedni, nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberek pénzét belepumpálják egy ukrán háborús maffiába, egy ukrán korrupt hatalmi rendszerbe. Na most a 20. csomag kapcsán is már óriási buzgalom van, és alig fogadtuk el a 19. csomagot, már a szokásos csapat – jól idézte nagyjából a résztvevőit kedves Eszter –, szóval a szankciófanatikusok már a 20. csomagot akarják összerakni, és világossá tették, hogy ebben az olajszállítások és a nukleáris együttműködés is benne kell, hogy legyen. Na, ezek azok a vörös vonalak” – emelte ki.

„Azok a vörös vonalak, amiket mi, a magyar nemzeti kormány soha nem fogjuk engedni átlépni. Miért? Azért, mert akár az olajszállítások megtiltása Oroszországból, akár a nukleáris együttműködés megtiltása Oroszországgal, a magyar nemzeti érdekekkel éles ellentétben van. Az Oroszországgal való kőolaj és nukleáris együttműködés nélkül nincsen magyar energiabiztonság, nincsen rezsicsökkentés. Ha az oroszokkal fel kell adni a kőolaj és nukleáris együttműködést, akkor a magyar energiaszámlák rövidtávon a háromszorosára fognak nőni a magyar családok számára. Ezt mi nem engedjük, nem engedjük, hogy a magyar családok energiaköltségeit szankciófanatikus európai politikusok megnöveljék. Főleg úgy, hogy az Egyesült Államok mentességet adott Magyarországnak mind a kőolaj, mind a földgáz vásárlásra vonatkozó szankciók alól, mind feloldották a paksi atomerőmű új blokkjainak építése ellen korábban meghozott bideni szankciókat” – nyomatékosította.

Tehát, miközben az óceán másik partján 9 óra repülőidőre innen értik, látják, megértik, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből az fakad, hogy az Oroszországból származó energiahordozók nélkül fizikailag nem lehet ellátni az országot, addig itt Brüsszelben kevesebb mint 2 órányi repülőútra Budapestre, azt meg nem értik meg. Ez is az őrületnek egy jele. De természetesen, mivel a szankciók bevezetéséhez egyhangúság kell, mi nem fogjuk engedni, hogy akár a kőolajiparban, akár a nukleáris iparban érintett, Magyarországon együttműködő vállalatokat szankcionáljanak. Nem fogjuk engedni.

Ami von der Leyen három javaslatát illeti arra, hogy akkor hogyan vigyék az európai emberek pénzét Ukrajnába. Ezekben a javaslatokban közös, hogy a nap végén mindegyik az európai emberek pénzét viszi Ukrajnába. Lehet itt különböző metódusokat fölrajzolni, meg ilyen varázsszavakat használni, befagyasztott vagyon, közös hitel, én nem tudom micsoda, a lényeg, hogy von der Leyen elnök három olyan javaslatot tett le az asztalra, amely mindhárom javaslat a nap végén az európai emberek pénzét viszi el Ukrajnába, és ez így elfogadhatatlan természetesen a mi számunkra. Ezekhez a döntésekhez ugye különböző döntéshozatali módszerek tartoznak. Az, hogy mindenki adjon önkéntesen annyit, amennyit akar, ez mindenki magán múlik. Büszkélkedett itt több európai uniós külügyminiszter is, hogy ők már mennyi pénzt adtak Ukrajnának, hát, ha akarnak a saját költségvetésükből adhatnak, majd az ottani adófizetők eldöntik, hogy ez helyes volt-e vagy sem. Az biztos, hogy egy közös hitelfelvételhez, vagy akár másfajta közös pénzügyi akcióhoz egyhangúságra van szükség” – fogalmazott.

„Teszem hozzá, egyhangúságra van szükség az európai szabályok szerint. De hát az elmúlt időszakban többször bizonyították a demokrácia nagy őrei és a jogállamiság dicső lovagjai itt Brüsszelben, hogy őket az európai szabályok nem igazán érdeklik és nem igazán kötik. Persze azután, hogy kiderül, hogy a Magyarország elleni jogállamisági keresztes hadjáratot vezénylő európai uniós biztos ellen pénzmosás miatt eljárás zajlik és házkutatást tartanak nála, ezek után azért a brüsszeli hozzáállás korrupcióhoz, szabályokhoz, jogállamisághoz az minimum nevetségessé válik természetesen. Ami mindkettejük kérdései között szerepelt, az amerikaiak adott esetben milyen béketervvel készülhetnek. 

Egy dolgot tudok biztosan mondani, a többi találgatás lenne, hogy amikor miniszterelnök úrral ott jártunk Washingtonban másfél hete, akkor az amerikai elnök előttünk egyértelművé tette számunkra, hogy az amerikaiak továbbra is elkötelezettek a béketeremtés mellett. Az elnök személyesen elkötelezett a béketeremtés mellett. Az elnök személyesen szeretné, hogyha Ukrajnába visszatérne a béke. Mi ezt feltétel nélkül folyamatosan támogatjuk. Sajnos Európában szinte egyedül vagyunk ebben a kérdésben.

„És végezetül a belgákon nagy nyomás van arra nézvést, hogy hát most keresem a jó igét. Szóval, hogy vegyék el az orosz befagyasztott vagyont, sajátítsák ki, vagy államosítsák, vagy akárhogy is fogalmazunk, szóval, hogy vegyék el. Egyelőre a belgák ettől úgy látom fáznak, hiszen pontosan tudják, hogy ez nem csak a konkrét ügy miatt veszedelmes jogilag, hanem ez a belga gazdaság biztonságáról is kiállítana egy olyan bizonyítványt, ami nem biztos, hogy hosszú távon előnyös, és mondjuk a nemzetközi pénz és beruházói piaci bizalmat elég erőteljesen alááshatná” – magyarázta. 

„De hatalmas rajtuk a nyomás, majd meglátjuk, hogy hogyan bírják. Érdekes módon többen is, akik a legutóbbi informális külügyminiszteri tanácsülésen azt szorgalmazták, hogy ezt a témát, már hogy az orosz befagyasztott vagyon ..... konfiskálását soha többet ne vegyük napirendre. Akik ezt mondták Koppenhágában, azok most amellett érvelnek, hogy hajtsuk végre. Szóval, hogy azért vannak itt nagy, hát most Annalena Baerbockkal szólva, 360 fokos fordulatok, ami pontosan tudjuk, hogy mit jelent...” – zárta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)